Lepecsételt korsót tártak fel Kumránban

Mint a szerzők kiemelték tanulmányukban, nagy ritkaságnak számít egy érintetlen ókori tárolóedény előkerülése. A felfedezés egyedülálló lehetőséget biztosított a korsó tartalmának elemzésére. Az edényt 2004-ben tárták fel mindössze 50 méterre Kumrántól, egy olyan lakatlan helyen, amely egykoron mezőgazdasági terület lehetett. A korsó mellett az ásatások során állati csontok, valamint cserépedény-töredékek kerültek napvilágra..

Amikor kinyitották a korsót és kamerát eresztettek le az edény belsejébe, kiderült, hogy az alját 3 centiméteres üledékréteg borítja. Az ezt követő vegyelemzések kimutatták, hogy az edény gipszet tartalmaz, valamint kis mennyiségben faszenet is találtak. Utóbbi radiokarbonos vizsgálata során kiderült, hogy a faszenet valamikor i.e. 100 és i.sz. 15 között használhatták, vagyis abban a periódusban, amikor Kumrán lakott volt. Miután kiderítették, hogy a korsó nem tartalmaz más anyagokat, a kutatókat az a kérdés kezdte el foglalkoztatni, hogy Kumrán lakói miért pecsételtek le egy gipszet tartalmazó korsót.

A legkézenfekvőbb magyarázat szerint a kumrániak korsókban szállították a gipszet, amelyet burkolóanyagként vagy a víztárolók, vízvezetékek szigetelésére használtak. Az is előfordulhatott, hogy a gipsz segítségével csupán az adott korsót "szigetelték", amelyet vízhordásra, vagy egyéb folyadék tárolására használhattak.

A Kumrán-hegység egyik barlangjában 1947-ben fedezték fel a holt-tengeri tekercsek első darabjait. A későbbiek során több mint 900 tekercs került elő. Kezdetben a tudósok azt feltételezték, hogy a tekercsek szerzői az esszénus közösség tagjai voltak, az utóbbi időben viszont olyan nézetek láttak napvilágot, hogy a Kumrán-hegységben a Hasmóneus-dinasztia (i.e. 141 - i.e. 37 ) idején előretolt katonai állás lehetett. "Kumrán nem volt alkalmas arra, hogy ellenálljon egy ellenséges támadásnak, viszont kiválóan megfelelt arra, hogy innen ellenőrizzék a szárazföldi és vízi közlekedést a Holt-tenger partvidékén" - hangsúlyozzák ezzel kapcsolatban Juval Peleg és Jitzak Magen izraeli régészek.

Kutatásaik szerint a hasmóneus katonák i.e. 63 táján, a rómaiak megérkezése után hagyták el Kumránt. Ezt követően a civil népesség telepedett itt le, amely fazekassággal foglalkozott. Az izraeli régészek szerint a tekercsek nem a helyszínen íródtak, hanem i.sz. 70 táján, amikor kitört a felkelés a rómaiak ellen, a Jeruzsálemből elmenekülők hozták a kéziratokat magukkal. "Kumrán volt a végső menedékük" - hangsúlyozta Juval Peleg.

Robert Cargill, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatója ugyan egyetért azzal, hogy a barlangok katonai megfigyelőállások voltak kezdetben, ám a helyszínen tintatartók is előkerültek. "Valakik valamiket írtak Kumránban" - jegyezte meg az amerikai kutató, hozzátéve, hogy i.e. 70-ben, a rómaiak érkezése előtt a barlangok lakói gondosan elrejtették a tekercseket, majd elmenekültek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2011

• Ügynökök a Múlt-kor történelmi magazinban
• Hova tűnt III. Pál pápa jobb keze?
• A kommunizmus Való Világa
• Háború a konyha frontján
• Egy sosemvolt invázió képei
• Kémek a porfészekben
• Mesterkém vagy Háry János?
• Titkok kamrái
• Miért figyelte meg Ferenc Józsefet?