Lisszabon, a földrengések városa
2011. január 25. 12:31 MTI
Négyszáznyolcvan éve, 1531. január 26-án katasztrofális földrengés sújtotta Lisszabont, az elemi csapásnak több tízezer halálos áldozata volt.
Korábban
Lisszabon, amelynek helyén már a föníciaiak kereskedőtelepet létesítettek, virágzó városnak számított, gazdagságát és kereskedelemben elfoglalt központi szerepét kedvező földrajzi fekvésének köszönhette. Az egyre gyarapodó település 1255-ben lett Portugália fővárosa, és az évszázadok során területe egyre nagyobbá vált. Fontos gazdasági és politikai szerepet játszott, kereskedő utak futottak itt össze, és innen indultak a nagy portugál felfedezők, köztük Vasco da Gama is Indiába.
A 16. század volt Lisszabon aranykora, amikor Afrikából, Indiából és a Távol-Keletről, később Brazíliából áramlottak ide, és cseréltek itt gazdát fűszerek, rabszolgák, cukor, finom kelmék és más értékes áruk. Lisszabon azonban szeizmikus törésvonal közelében fekszik, ezért gyakran tapasztaltak földmozgásokat a térségben. Ennek hatására ragadt rá "a földrengések városa" elnevezés.
Az első ismert földrengésről már 1009-ben maradt fenn feljegyzés; a 14. században nyolc, a 16 században öt, a 17. században három földrengést regisztráltak. A leghírhedtebb az egész Európát megrázó, akkor 275 ezres várost szinte teljesen romba döntő 1755-ös volt.
Az 1531. január 26-án bekövetkezett földrengést a tudósok a fennmaradt dokumentumokat tanulmányozva erősebbnek vélik, mint az 1755-öst. A földrengés epicentruma ugyanakkor messzebb volt a várostól, mint két évszázaddal később, hullámai azonban érezték Spanyolországban, Észak-Afrikában és Flandriában, sőt Svájcban is. Az elemi csapást szökőár is kísérte, a várost átszelő Tagus folyó kilépett medréből, több száz hajót megsemmisített és elárasztotta a belvárost. Az elemi csapás egyes feljegyzések szerint 30 ezer életet oltott ki, 1500 ház és az összes templom elpusztult. A rombolást csak fokozta a földrengés nyomában kitört pánik.
A lisszaboniak újjáépítették városukat, amelyet aztán az 1755-ös hatalmas földrengés szinte a földdel tett egyenlővé - azóta viszont sem természeti katasztrófa, sem háborús pusztítás nem érte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.