2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bécsben marad Vermeer egyik főműve

2011. március 21. 10:46 MTI

A bécsi Szépművészeti Múzeumban maradhat Jan Vermeer egyik leghíresebb festménye, miután egy szakértői bizottság nem találta bizonyítottnak, hogy kényszer hatására adta el Hitlernek előző gazdája a képet - jelentették be az osztrák fővárosban.

A Műterem, vagy A festészet allegóriája néven is ismert festmény a második világháború után került az osztrák állam tulajdonába, ma az egyik legértékesebb festmény a múzeum gyűjteményében.

Korábbi tulajdonosa, Jaromir Czernin 1940-ben eladta Adolf Hitlernek, aki a tervezett linzi birodalmi múzeumban akarta kiállítani a műalkotást. Czernin örökösei most vissza akarták kapni az államtól a képet, azzal érvelve, hogy a náci rezsim kényszerrel és ráadásul áron alul jutott hozzá. A műtárgyak visszaszolgáltatását vizsgáló osztrák bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy a Czernin-örökösök igénye nem megalapozott.

A bizottság nem találta bizonyítottnak, hogy az 1940-es adásvételre kényszer alatt került sor. A vizsgálat során nem bizonyosodott be, hogy Hitler "aktívan törekedett" a festmény megszerzésére, az viszont igen, hogy Jaromir Czernin el akarta adni a képet. Tárgyalt róla más érdeklődőkkel is, s megközelítőleg azt az árat kapta érte, amit ők is ajánlottak.

A család jogi képviselője útján azzal érvelt az eljárásban, hogy Czernin Kurt Schuschniggnak, a két világháború közötti korszak utolsó - később börtönbe, majd koncentrációs táborba zárt - osztrák kancellárjának a sógoraként politikailag kényes helyzetben volt. Felesége, Alix a család állítása szerint negyedrészben zsidó származása miatt üldöztetésnek volt kitéve, s csak azért nem került koncentrációs táborba, mert Hitler megszerezte az áhított képet.

A szakértői bizottság úgy ítélte meg, hogy Czerninéknek ez az érve sem támasztható alá bizonyítékokkal. 1940. április 9-én Czernin felvételét kérte a náci pártba, s kérelmében a párt környezetébe tartozó szervezetekben való tagságáról is írt. A bizottság nem vitatja, hogy Alix Czerninnek antiszemita támadásokat kellett elszenvednie, de úgy találta, hogy ez nem hozható összefüggésbe a kép eladásával.

A kép a 17. századi németalföldi festő életművének egyik legfontosabb és leghíresebb darabja. A művészettörténészek a festményt Vermeer késői alkotói korszaka egyik mesterművének, művészi hagyatékának tartják, amelyben a festészetről alkotott nézeteit összegezte. A Czernin család nem először fordult visszaszolgáltatási igényével az államhoz. Az előző eljárás 1960-ban, az alkotmánybíróság elutasító ítéletével fejeződött be.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár