Tajvan is üzent Tokiónak az új tankönyvek miatt
2011. április 4. 11:11 MTI
Peking tiltakozását követően pénteken Tajpej is hivatalosan kifejezte elégedetlenségét Tokiónál, amiért új japán tankönyvek a Kelet-kínai-tenger vitatott hovatartozású szigetcsoportját japán területként tüntetik fel.
A tajvani kormányzat tiltakozott, amiért "a japán fél új tankönyveiben egyoldalúan és félrevezető módon jogot formál a Tiaojü-szigetekre (Diaoyu)" - hangoztatja a külügyi tárca közleménye, azzal, hogy a szigeteket Tajvan területrészének tekinti. Egyúttal felszólítja Japánt, hogy a kérdést ésszerűen és bölcsen kezelje, mert ellenkező esetben sérülhetnek a kétoldalú kapcsolatok.
Tavaly szeptember közepén tajvani aktivisták megközelítették a szigeteket, de a japán parti őrség vízen és a levegőben megjelent egységei megakadályozták demonstratív célzattal tervezett partraszállásukat. Tajpejben akkor több mint százan tiltakoztak Japán képviseleténél, ahol zászlót égettek és téptek darabokra, halakat dobáltak. Feltételezések szerint a lakatlan szigetek körüli vizek nemcsak halban gazdagok, de a tengeri talapzat jelentős mennyiségű földgázt és olajat is rejt. A szigetek jelenleg a japán Isigaki kormányzatának fennhatósága alá tartoznak.
A Tiaojü-szigetek (japán nevükön Szenkaku-szigetek) feletti szuverenitás jogát Peking vitathatatlanul fenntartja magának, s csütörtökön a külügyi szóvivő útján adott hangot a tankönyvek tartalma miatti felháborodásának. Kína érvelése szerint a Tiaojü-szigetek a Ming-dinasztia (1368–1644) óta szerepelnek kínai térképeken, s első említésük kínai dokumentumokban az 1400-as évek elejére tehető. 1895. január 14-én Japán titokban elfoglalta a területet, de a II. világháború után született nemzetközi dokumentumok is egyértelműen megállapítják, hogy Tajvan és a környező szigetek Kína területéhez tartoznak. Japán ugyanakkor az Egyesült Államok kezelésébe adta a szigeteket, amely 1971-ben - kétoldalú egyezmény keretében és Kína tiltakozása mellett - "visszaadta" azokat Japánnak.
A szomszédok közötti vita legutóbb akkor lángolt fel, amikor tavaly ősszel a japán parti őrség elfogott egy kínai halászhajót a szigetek térségében, kapitányát pedig több mint két héten át fogva tartották. A konfliktus mindkét országban felkorbácsolta az indulatokat, s komoly diplomáciai összeütközéseket váltott ki, amelyeket civil tiltakozások sora kísért Kína több nagy városában, Hongkongban és Tajpejben.
A kínai-japán diplomáciai kapcsolatok felvételekor, 1972-ben a kínai és a japán fél megállapodott abban, hogy a jövőbeli rendezésig félreteszi a kérdést. A két ország 2008 júniusában jutott elvi megállapodásra az ügyben, és 2010 júliusában megtartotta a konkrét lépésekről szóló tárgyalások első fordulóját. Az ismert okok miatt azonban a folytatás elmaradt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap