A párt és a politikai rendőrség 1956 után
2011. május 11. 09:03
Folytatódik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában 2011 februárjában útjára indított előadássorozat: május 12-én Krahulcsán Zsolt a politikai rendőrség pártirányításának szabályozását mutatja majd be 1956 és 1962 között.
Korábban
Krahulcsán Zsolt előadásában a párt és a politikai rendőrség sajátos kapcsolatának, a korai Kádár-korszak politikai rendőrsége pártirányításának kutatása során elért eredményeiről szeretne beszámolni - olvasható az ÁBTL tájékoztatójában. "Elsősorban a formális pártirányítási struktúrát mutatom be, az informális mechanizmusok írásbeli forrásokkal nem dokumentált módozataira kisebb súlyt helyezek."
Krahulcsán szerint ugyanis "általánosan elfogadott az a nézet, amely szerint a pártvezetés főképpen határozataival irányította a politikai rendőrséget. Az MSZMP ezen túlmenően azonban egyéb módszerekkel is érvényesíthette befolyását. A politikai rendőrség vezetőinek párttitkárok által történő beszámoltatása, sőt egyes párttitkároknak, illetve a politikai rendőrség pártszervezeteinek az állambiztonsági munkába történő közvetlen beavatkozása, vagy a pártszervezetek által gyakorolt pártfegyelmi hatáskör, a politikai rendőrség tagjainak politikai/szakmai beiskoláztatásai, a sokszor értelmetlennek tűnő kádermozgatások is ezt a célt szolgálták. Szintén a pártkontrollt erősítették az olyan garanciális elemek kialakítása, amelyek határok közé szorították a politikai rendőrséget a pártfunkcionáriusokkal szemben történő intézkedéseik során.
Ezért a témával kapcsolatban az alábbi kérdések merülhetnek fel: Hogyan értelmezhető a párt irányító és ellenőrző funkciója? Vajon a párt testületeinek „csak” azt kellett figyelniük, hogy az állambiztonsági szervek az aktuális, a párt által meghatározott irányvonal szerint tevékenykednek-e, vigyázva, hogy ne „nőjenek a párt feje fölé”, vagy ezen túlmenően az állambiztonsági munka ellenőrzése, irányítása is a feladatuk volt?
A helyi MSZMP szervek vagy éppen a párt vezető testületei, a központi pártszervek rendelkeztek-e erősebb irányító, kontrolláló hatáskörrel? S valóban éltek-e a formális szabályozás által nyújtott lehetőségekkel, vagy a helyi viszonyok „felülírták” a központi előírásokat? Az előadásban ezekre a kérdésekre keresem a választ ügyelve arra, hogy ne monoton határozatismertetés és szabályozástörténeti monológ legyen, hanem konkrét példákat hozzak fel; ezért a fegyelmi helyzetről, a pártszervezeteknek az állambiztonsági munkában való beavatkozásáról szólnék bővebben."
Az előadásra 2011. május 12-én, 15 órakor, az ÁBTL aulájában kerül sor (Budapest, VI. ker. Eötvös utca 7.).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára tegnap
- 7+1 híres merénylet a történelemből tegnap
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa tegnap
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák tegnap
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját tegnap
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang tegnap
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát tegnap