Kiállítás a ceglédi útépítésen előkerült régészeti leletekből
2011. július 28. 12:43 MTI
A 4-es számú főút Abonyt és Ceglédet elkerülő szakaszának építése során előkerült leletanyagból látható válogatás a ceglédi Kossuth Múzeumban.
Korábban
Az Évezredek útján című kamara kiállításon mutatják be a megyei múzeumigazgatóság Studia Comitatensia című sorozatának legújabb kötetét is, amely a környéken végzett feltárások tudományos összefoglalója - mondta Rajna András, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti igazgatóhelyettese. A 4-es számú főút Ceglédet és Abonyt elkerülő szakaszán és a térségben végzett ásatásokon számos korszakból kerültek elő régészeti maradványok, az újkőkortól egészen a középkorig.
Az ásatások azért is kiemelkedő jelentőségűek a hazai régészettudomány szempontjából, mert olyan korszakokból is találtak itt emlékeket, amelyek korábban teljesen ismeretlenek voltak vagy nagyon kevés információ volt róluk – hangsúlyozta a megyei múzeumigazgatóság munkatársa. Mint kifejtette, a Duna-Tisza köze a régészeti kutatás számára fehér folt volt, és a tudományos gondolkodásban elterjedt, hogy a Duna és a Tisza egyfajta választóvonal; ezt igazolta, hogy a kettő közötti területről nem kerültek elő leleltek.
A 4-es főút korábbi munkálatai során előbukkant új leletek azonban megmutatták, hogy ez egyfajta kevert zóna volt, amelyet folyamatosan laktak az őskortól: az itt élők földet műveltek, állatot tartottak. A nyolc évvel ezelőtt indult kutatások nyomán számos jelentős régészeti eredmény született. A feltárásoknak köszönhető az Abony melletti hétezer éves újkőkori falu, ahol sikerült feltárni a település kapujának számos részletét és a szomszédságában található úgynevezett bajelhárító gödröt. További jelentős lelet az Árpád-kori Cegléd határában működő "ipari méretű" vaskohó, a Cegléd közelében talált tatárjáráskori ház, lakóinak tragikus történetével vagy az Abony közeli karámrészlet, amely a későközépkorban itt élő pásztornépek hagyatéka.
A kiállítás a ceglédi múzeum régi adósságát is igyekszik törleszteni: az 1970-es években Jászkarajenőn előkerült szarmatakori csontfaragványok leletegyüttese is megtekinthető. "A művészi értékkel bíró dísztárgyak, állat- és emberalakok gyűjteménye a maga nemében szenzációs: nagyon kevés ilyen minőségű és szépségű faragvány található ekkora tömegben" – emelte ki Rajna András. Hozzátette, hogy a leletegyüttes teljes formában történő tudományos feldolgozása is most jelenik meg először a megyei múzeumigazgatóság új kötetében. A tárlat október 1-jéig látható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
erotika
- Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
- Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
- „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
- Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
- Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
- Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
- Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
- Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
- Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 20:20
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap