Kiállítás az üldözött egyházi személyiségek emlékére

A Keresztény Ifjúsági Klubban látható, archív fotókkal illusztrált tablókat a varsói Harc és Mártíromság Emlékvédelmi Tanácsa állította össze 2008-ban. A magyar nyelvű szövegekkel is kiegészített tárlat a Katyn és Auschwitz - totalitárius rezsimek a keresztény egyházak lelkészeivel szemben a megszállt Lengyelországban - 1939-1945 címet viseli.

A megnyitón jelenlévőket, köztük a szervező helyi lengyel kisebbségi önkormányzat vezetőit Eger polgármestere, Habis László (Fidesz-KDNP) köszöntötte. Amint fogalmazott: ez a kiállítás keresztény embereket állít az érdeklődés középpontjába, olyanokat, akik nem féltek kiállni a maguk igazsága mellett akkor sem, ha ez az életükbe került

Ezután Ternyák Csaba egri érsek idézte fel családi emlékeit: szülőfalujában is többen bújtattak lengyel menekülteket a második világháború alatt. Ezek az emberek azután apránként eltűntek, hogy a lengyel ellenállásban vegyenek részt. "Mi, magyarok úgy tartjuk, hogy a miénk a legszerencsétlenebb, leginkább megnyomorított nemzet, különösen a trianoni diktátum óta. A lengyelek azonban legalább ugyanennyit szenvedtek történelmük során, mint mi. Számtalan tragédia érte őket, volt idő, amikor elvesztették önálló államiságukat is" - mondta az érsek.

Ezután a hosszú múltra visszatekintő lengyel-magyar barátságról szólt, személyes emlékei között említve, hogy II. János Pál munkatársaként a lengyel származású pápa gyakran érdeklődött tőle a magyar történelem eseményeiről, és mindig őszinte barátságot táplált a magyar nemzet iránt. Végül Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete beszélt Katyn és Auschwitz tragédiájáról, a kommunista korszak egyházüldözéseiről. Mint mondta, erre azért is szükség van, hogy a történelem ne ismételhesse meg önmagát.

Roman Kowalski az MTI kérdésére elmondta, hogy a kiállítást Lengyelországon kívül csak Magyarországon mutatják be, hiszen az átélt történelmi tragédiák sorában annyi a hasonlóság, hogy a magyarok is erőt meríthetnek a lengyelek által átélt szenvedésekből. A tablók képei emlékeztetnek rá, hogy 1939 szeptemberében Lengyelország nyugati felét Németország szállta meg, a keletit a Szovjetunió. Ekkor, majd a háború utáni sztálinista diktatúra időszakában mintegy 6500 egyházi személy szenvedett üldöztetést, közülük több mint 2800-an vesztették életüket a haláltáborokban, a harcok és az üldöztetések során.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont
• A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
• Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
• Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
• Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
• Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
• Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
• Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
• Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?