Színesbőrű volt-e Kleopátra?
2011. szeptember 8. 12:02
Az utókor mindig saját szempontjainak megfelelően alakítja a múlt nagy alakjait. Nem volt ez másképp Kleopátra esetében sem, ugyanis a makedón származású egyiptomi uralkodónő több metamorfózison is átment: előbb afrikai, majd közel-keleti lett a kutatóknak, illetve íróknak köszönhetően - tudhatjuk meg Lucy Hughes-Hallett kutatásaiból.
Korábban
Hughes-Hallett évtizedek óta kutatja a legendás szépségű uralkodónő utóéletét, a témát feldolgozó kötetét (Cleopatra: Histories, Dreams and Distortions) 1990-ben írta meg. A szerző szerint azóta minimum két ponton változott Kleopátra megítélése. Egyrészt afrikaivá vált: Martin Bernal Afrika-szakértő szerint a rasszista kutatók képtelenek voltak elfogadni, hogy a görög, ezáltal az európai kultúra szülőhazája valójában a fekete kontinens. Bernal eszméi hamarosan elterjedtek, így Kleopátra bőrszínét egyre többen sokáig szégyenletesen elhallgatott tényként kezelték. A Londoni Színház 1991-es előadásában a fáraónőt már egy fekete színésznő alakította Shakespeare darabjában, az Antonius és Kleopátrában.
A tudomány mai állása szerint viszont nem bizonyítható, hogy Kleopátra színesbőrű lett volna. Az uralkodó származását tekintve makedón volt, a rokonságban rendszeresek voltak a családon belüli házasságok, ő maga viszont apja egyik ismeretlen ágyasától született. Ráadásul a huszadik századi megkülönböztetés is helytelen, mivel az ókorban a mai értelemben nem tettek különbséget a fekete-afrikaiak és a fehér európaiak között, és a rabszolgaság sem függött a bőrszíntől.
A történésznő szerint Kleopátra nem lehetett észrevehetően sötétebb bőrű, mint azok a rómaiak, akikkel kapcsolatba került. A fáraónő Julius Caesar halála előtt Rómában élt; amikor Octavianus és az uralkodónő közti konfliktus utolsó szakaszához érkezett, a római költők és propagandisták erősen eltúlozták Kleopátra idegen származását. Azonban egyik írás sem tért ki arra, hogy kinézetében különbözne a rómaiaktól, márpedig ha fekete bőrű lett volna, azt Hallett szerint a források mindenképp megjegyezték volna.
A korai kilencvenes években Shakespeare művének másik feldolgozásban a hellenisztikus fáraónőt földön ülő, fekete bőrű nőként jelenítették meg, kihangsúlyozva az uralkodó nem európai jellegét. Lucy Hughes-Hallett szerint, noha nem ismerjük Kleopátra genetikai eredetét, az bizonyos, hogy a köztársasági Róma polgárait sokkolta Kleopátra, aki szeretett aranytrónszékben ülni.
A másik jelentős változás Kleopátra utóéletében a fáraónő közel-keleti megítélése: az 1920-as években Ahmed Shawqi egyiptomi drámaíró művében Kleopátrát már a nyugati hatás ellen védekező nemzeti hősnővé formálta. Ráadásul a térség lakóit sokáig elpuhult és nőies, önmagukat kényeztető embereknek tartották, míg a rómaiak a férfias erények – patriotizmus, önfegyelem, nemi mértékletesség és harckészség – megtestesítői voltak. Hughes szerint mára ez megfordult, napjainkban már a militáns iszlám képviselői tekintik elkényelmesedettnek a nyugati világot.
A szerző szerint Kleopátra - Artúr királyhoz hasonlóan - folyamatosan változik, és mindaddig átalakul, míg nevét el nem felejtik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap