A férfi, aki túl közel került a náci háborús bűnösökhöz

„Ha nem nézzük meg a neveket, s úgy ültetjük le magunk elé őket, olyanok, mintha a barátaink, vagy szomszédaink lennének” – mondta el a 88 éves Howard Triest, aki Nürnbergben a náci vezetőket vizsgáló amerikai pszichológusok mellett dolgozott tolmácsként.

Köztük volt Hermann Göring, a Luftwaffe parancsnoka, Rudolf Hess, Hitler helyettese, Julius Streicher, a zsidóellenes propaganda egyik fő szervezője és Rudolf Höss auschwitzi parancsnok. „Nagyon furcsa érzés, ülni egy cellában azzal, aki megölte a szüleidet” – foglalta össze érzéseit Triest. „Tisztességes bánásmódban részesítettük őket, az irántuk érzett gyűlöletemet igyekeztem kordában tartani. Nem volt szabad elárulnom, mit érzek valójában, mert akkor semmilyen választ sem kapunk tőlük” – tette hozzá.

Triest egy berlini zsidó családba született 1923-ban. 1939. augusztus 31-én, egy nappal Lengyelország lerohanása és a második világháború kitörése előtt menekültek el Luxemburgba, onnan pedig az Egyesült Államokba; a pénzhiány miatt először csak ő, aztán egy hónapra rá szülei és húga indultak útnak. Szüleinek azonban ez jelentette a végállomást: Lyt és Bertholdot Franciaországban elfogták, majd Auschwitz-be szállították, itt ölték meg őket. Húga, Margot nagy szerencsével került a tengerentúlra, ahol még ma is él.

Miután megkapta az amerikai állampolgárságot, Triest a hadsereg kötelékébe került, s egy-két nappal a normandiai partraszállás után Omaha Beachnél érte el az öreg kontinenst. Mivel anyanyelvi szinten beszélt németül, egyenes út vezetett a katonai hírszerzéshez. Később leszerelt és az American War Departmentnél helyezkedett el polgári foglalkozásban: Leon Goldensohn pszichológus mellett dolgozott, aki a nürnbergi per vádlottjain teszteket végző pszichológusok vezetője volt.

A Heken Fry történész által írt Inside Nuremberg Prison kivételes betekintést nyújt a náci vezetők jellemábrázolásába. „Göring még akkor is nagyképű volt” – emlékszik vissza Triest. „Az első számú fogolynak tartotta magát, mivel addigra Hitler és Himmler már halott volt. Mindig az első széket akarta magának az ülésteremben” – tette hozzá a tolmács, aki Rudolf Hesst is közelről ismerte. A „zombiként” ábrázolt Hess mindvégig attól rettegett, hogy kivégzik, még akkor is, mikor már Londonban raboskodott. „Csendes volt, kevés kérdésre válaszolt, s kevés részletet árult el. Senki nem tudta, hogy ebből mennyi volt igaz, s mennyi a színjáték”.

Triest az auschwitzi haláltábor parancsnokával, Rudolf Hössszel is farkasszemet nézett. „Az emberek végig azt mondogatták: álljak bosszút, vigyek be egy kést a cellába. Nekem az már elégtétel volt, hogy börtönbe került és tudtam, hogy ki fogják végezni” – mondta a tolmács Hössről, akit „normális emberként” jellemzett, szerinte egyáltalán nem úgy nézett ki, mint aki 2-3 millió ember haláláért felelős.

Egy apró incidensre azonban így is sor került. Julius Streicher, a Der Stuermer című antiszemita lap szerkesztője nem akarta átadni a birtokában levő néhány lapot, mondván, az zsidók kezébe kerül. Azokat végül csak Triestnek volt hajlandó átnyújtani, mivel benne igazi árját látott, s azt több órán át is ecsetelte.

Triest szerint semmi olyat nem találtak a pszichológiai tesztek során, ami azt mutatta volna, hogy a vádlottak ne lennének normálisak, ellenkezőleg; mint fogalmazott: „Valójában mindannyian normálisak voltak. A gonoszság és a kegyetlenség ezt nem zárja ki”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2016

• Régi szakácskönyveink öt rejtélye
• Kassai kérdőjelek
• A székesfehérvári királysírok
• Gillemot Ferenc, a sport megszállottja
• Menázsi a Nagy Háborúban
• A tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastély
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Watteau utolsó képe