Éledezik a líbiai régészet
2012. január 10. 13:51
Jelenleg ugyan csak a károk felmentését végzik, de a nemzetközi szakemberek jelenléte azt jelzi, hogy a líbiai örökség megóvása az egész világ érdeke.
Korábban
Líbia kulturális öröksége kimeríthetetlen, kezdve a paleolitikum kori sziklarajzoktól, a görög és római romokon át egészen az ősi oázisokig. A történelmi kincseknek azonban csak a közöny és az alulfinanszírozottság jutott az utóbbi években, nem beszélve az UNESCO világörökségi listáján található hat helyszín sanyarú helyzetéről. A polgárháború pedig már-már a totális pusztulással fenyegetett, igaz, ezek az emlékek kis túlzással karcolás nélkül átvészelték az országot szinte romba döntő vérzivataros hónapokat.
A konfliktus során olyan hírek is szárnya kaptak, miszerint Moammer Kadhafi rakétákat rejteget Leptis Magna ősi városában, amelyet a diktátor pajzsként használ. A szó szerinti robbanásközeli helyzet végül megnyugtatóan rendeződött, se Leptis Magna, se Sabrata nem szenvedett komolyabb kárt. A hír nem is jöhetett volna jobbkor Líbia népe számára, amely az ókori városokra támaszkodó turizmus fellendülésétől várja az észak-afrikai ország sorsának jobbra fordulását.
Az állami funkciók megszűnésével egy olyan „ex-lex” állapot alakult ki Líbiában, ami igencsak megkönnyítette a műkincsrablók dolgát. A legnagyobb fogás kétségkívül az egyik bengázi bankból elrabolt mintegy nyolcezer darab arany-, ezüst- és bronzérme volt. Mivel azonban a katalogizálást és a dokumentációt sok helyütt nem végezték el, a veszteséglista még nem teljes – annyi azonban bizton állítható, hogy Líbia elkerülte Irak sorsát, a közel-keleti állam történelmét gyakorlatilag ellopták, a magrebi országról ez szerencsére nem mondható el.
Habsburg Károly és Joris Kila holland szakember listát állított össze a megóvásra váró líbiai örökségekről. A két ismert személynek a csatazaj elültével megnyílt a lehetősége arra, hogy visszatérjenek az országba, s felmérjék azon emlékek állapotát, amelyek néhány hónapja még az egymással szemben álló felek búvóhelyeként szolgált. Mint mondják: remélik, hogy munkájuk ösztönzőleg hat a líbiai kormány ilyen irányú tevékenységére is.
A nemzetközi segítség mellett a líbiai régészekre is fontos feladat vár. Hafed Walda Nagy-Britanniában élő líbiai régész is visszatért, hogy a helyszínen segítse hazája kulturális örökségének megóvását. Szerinte a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem képezik a szakembereket, s az örökségvédőknek is krónikusan kevés pénzből kell gazdálkodniuk.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 19:05
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap