Társadalmakat döntött romba a klímaváltozás
2012. február 2. 09:27
A történelem azt bizonyítja, hogy nem kell évszázadokon át tartania egy klímaváltozásnak ahhoz, hogy felbomlasszon egy közösséget vagy egy dinasztiát - elég akár néhány év is.
Korábban
Az emberiség sok klímaváltozásnak lehetett tanúja a történelem folyamán, kezdve a 80 ezer éve lezajlott jégkorszaktól egészen a 19. században tapasztalt nagy szárazságokig, amely során 30-50 millió ember halt éhen világszerte. Voltak olyan társadalmak, kultúrák, civilizációk, amelyek a hirtelen jött környezeti, időjárási kilengések áldozatai lettek: ez történt a sumerokkal vagy a kínai Ming-dinasztiával is – foglalja össze a Proceedings of the National Academy of Sciences január 30-án megjelent számának egyik tanulmánya.
Anthony McMichael, az Ausztráliai Nemzeti Egyetem epidemiológusa azt mérte fel, hogy a különböző társadalmak hogyan boldogultak az extrém időjárási körülmények közepette. Nagy veszélyt hordozott magában az élelmiszermennyiségben történt változás, vagy ahogyan McMichael mondja: a „szárazság-éhínség-éhezés nexusa”. A mostani, a fosszilis energiahordozók égetése okozta klímaváltozás gyorsasága pedig példa nélküli a történelemben – így a kutató.
13 ezer éve, az első letelepedő földművelők próbálkozásait szintén a rapid időjárás-változás hiúsította meg; az ún. Younger Dryas-lehűlés (fiatalabb driászkori lehűlés) egybeesett a Nílus-deltában és a mai Szíria területén élő telepesközösségek felbomlásával. Az akkori csontokon kiugróan magas az erőszakra utaló jelek aránya, amiből sokat fegyver okozott – írja McMichael. De 760 és 920 között a majákat is háromszor sújtotta aszály, ami véget vetett regionális dominanciájuknak.
Legalább ilyen pusztításokat vittek végbe a rövidebb ideig tartó szárazságok: az aszály ugyan csak néhány évtizedig tartott Kínában a 17. században, de az éhezéssel és belső migrációval járt, s végül hozzájárult a Ming-dinasztia bukásához. Az 1300-as években Európa északi részén ennél is kevesebb ideig, "csupán" hét éven át tomboltak a heves esőzések, s okoztak bibliai özönvizeket, de ugyanez a generáció volt az, amelyik nem sokkal később a fekete halálnak nevezett nagy pestissel nézett farkasszemet.
Az újkori Philadelphia esete viszont azt mutatja, elég egyetlen forró nyár ahhoz, hogy tömegkatasztrófa alakuljon ki: 1793-ban több tízezren haltak meg sárgalázban, a helyzetet pedig súlyosbította, hogy hatalmas menekültáradat indult meg Haitiról észak felé.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 2024.05.18.