A Neander-völgyi emberé a legrégebbi fókarajz
2012. február 10. 08:54
A legújabb kutatások szerint a nemrégiben megtalált rajzok a legrégibbek, amit valaha is ember rajzolt. A spanyolországi Malaga város melletti Nerja barlangban lévő lelet több mint 42 ezer éves. Az új felfedezés megváltoztathatja az emberiség fejlődésével kapcsolatos elképzeléseinket.
Korábban
Eddig a régészek úgy vélték, a legrégebbi művészeti alkotás az ún. Aurignacian kultúra időszakában keletkezett a modern ember keze által. Azonban a most megtalált művek sokkal régebbiek és primitívebbek, mint a Chauvet-Pont-d’Arc barlangban található „csupán” 32 ezer éves társaik.
A vizsgálatok szerint a fókarajzok több mint 42 300 évvel ezelőtt keletkeztek. Sőt elképzelhető, hogy 43 500 évnél is idősebbek. A tudományos felfedezést vizsgáló projekt vezetője, José Luis Sanchidrián, a Cordobai Egyetem professzora szerint a lelet forradalmasíthatja a történelemről, kultúráról és az evolúcióról alkotott elképzeléseinket és tudásunkat.
A legújabb kutatások szerint a Neander-völgyi emberek festékkel díszítették testüket, tehát rendelkeztek egyfajta esztétikai érzékkel, ami tudományos forradalomnak tekinthető, hiszen eddig a homo sapiensnek tulajdonítottunk minden ilyen eredményt. A Neander-völgyieket pedig inkább a majmokhoz hasonlítottuk.
Korábbi elgondolásaink szerint a művészettörténet kizárólag a modern ember hozománya volt. Azonban ez a felfedezés, ha megerősítést nyer – amelyhez további vizsgálatok szükségesek –, bebizonyítja, hogy a sapiens-centrikus elképzelés helytelen volt.
Sanchidrián szerint az összes rendelkezésre álló adat azt mutatja, hogy ezek a képek a Homo sapiens sapiens helyett a Homo neandertaliensis által lettek megalkotva, amely feltételezés teljesen elképzelhetetlen lett volna a spanyolországi fókarajz megtalálása előtt. „A leletet nem tudjuk párhuzamba állítani egyetlen paleolitikus művel sem” – mondta a professzor, majd hozzátette: „tudjuk, hogy a neandervölgyi ősember fókákkal is táplálkozott.” Továbbá nem találtak még bizonyítékot a homo sapiens jelenlétére az Ibériai-félsziget ezen részén.
A kutatók úgy vélik, ez a barlang lehetett az utolsó hely Európában, ahol az i.e. 120 ezer és 35 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi menedéket keresett a cro-magnoni ember terjeszkedése elől, aki a legkorábbi európai területre lépő homo sapiens volt.
További érdekességek találhatók az eredeti, angol nyelvű honlapon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap