Ki találta fel a kereket?
2012. március 6. 12:49
Igen sokat kellett várni a kerék feltalálására, amire i.e. 3500 körül, valószínűleg a mai Ukrajna területén került sor. Az ok az ácsmesterség elhúzódó kialakulásában keresendő.
Korábban
A kerék a „primitív technológia” egyik legnagyobb hatású találmánya, de i.e. 3500-ig kellett várni, mire az egyik éles eszű feltaláló előállt vele. Ebben az időben az emberiség már használta a csatornákat, ötvözte a fémeket és olyan bonyolult hangszereken játszott, mint amilyen a hárfa.
Nem az volt a nehéz, hogy olyan hengert állítsanak elő, amely az élén gurulva halad; a trükk abban állt, hogy ezt stabillá kellett varázsolni. „Ennek lényege a kerék-tengely koncepciója volt” – mondta el David Anthony, a Hartwick College antropológusa, a Ló, a kerék és a nyelv című könyv szerzője. A stabil tengely és a forgó kerék titka abban állt, hogy előbbinek szinte tökéletesen simának és kereknek kellett lennie, ahogyan a kerekek középpontjában levő lyukaknak is. Máskülönben súrlódások nehezítették a kerék forgását, ráadásul a tengelynek kényelmesen kellett elférnie a lyukakban, hogy a forgás szabadon történjen.
Bárki találta is fel a kereket, sok fára volt szüksége, valamint fémeszközökre a lyukak és a tengelyek elkészítéséhez. Anthony szerint az, hogy a kereket csak ilyen későn találták fel, az ácsmesterség kialakulásának viszonylag kései időpontja miatt történt, mivel csak i.e. 4000 körül terjedt el a bronzvéső használata.
A tudomány jelenlegi állása szerint a kereket egy időben, egy helyen találták fel. Onnantól kezdve viszont szélsebesen terjedt el Eurázsiában és a Közel-Keleten; olyannyira, hogy szinte lehetetlen megmondani, ki és hol állt elő vele. Az első, szekereket ábrázoló képek Lengyelország területéről és az eurázsiai sztyeppékről származnak, ezért valószínűleg ez lehet – s nem Mezopotámia, a mai Irak – az a régió, ahol az első kerék is megszületett.
Asko Parpola finn indológus szerint a nyelvi források egyértelműen azt mutatják, hogy a „tettest” a mai Ukrajna területén megtelepedett tripolje kultúra képviselői között kell keresnünk. A kutató szerint erre utal az is, hogy számos miniatürizált, gyermekjátéknak használt "szekérmodell" ismert a kultúrából.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.