A soha fel nem állított Horthy-szobor
2012. május 24. 14:16 HVG
Kis híján már életében, 1944-ben lovas szobrot állítottak Horthy Miklós kormányzónak. A műalkotásról az utókor csak egy korabeli, a HVG által felkutatott nyilas lapból értesülhet - derül ki a hetilap e heti számából. A szobrot soha nem öntötték bronzba, maga a minta pedig alighanem azt követően semmisült meg, hogy a szobrászművész és családja 1944 decemberében Nyugatra menekült
Korábban
A Magyarság című nyilas napilap 1944. július 9-én hamisítatlan békebeli hangulatot árasztó helyszíni riportot közölt. Az ifjabb Vastagh György műtermében tett látogatásról szóló cikk megjelenése már csak azért is meglepő volt, mert bár a 76 éves szobrász a hatalom megrendelésére egész életében előszeretettel formálta meg nemzeti múltunk dicsőséges alakjait, a napi politizálástól jószerivel távol tartotta magát. 1944 nyarán viszont előzékenyen fogadta a Naphegy déli oldalán fekvő Tigris utcai villájában az uszításban élenjáró lap ifjú munkatársát, Istók Lászlót – derül ki Murányi Gábornak, a HVG e heti számában közölt írásából.
Az antiszemita újság cikke szokatlanul visszafogott hangú volt. A Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterre tett ízléstelen megjegyzésen kívül legfeljebb a „négerek mohó kapzsiságáról” odavetett mondat árulkodott az orgánum irányultságáról. A riportnak láthatóan egyetlen célja volt: hírt adni „Kormányzó urunk lovas szobráról”, ezzel sürgetve a „nagy szeretettel és elmélyüléssel” kidolgozott, fél életnagyságú mű mielőbbi felállítását „a hazához visszatért Kolozsvárott”.
A szobrot azonban soha nem öntötték bronzba, maga a minta pedig alighanem azt követően semmisült meg, hogy a Vastagh família 1944 decemberében Nyugatra menekült. Amikor ugyanis 1944 decemberében visszatértek Budapestre, a Tigris utcai műtermet feldúlva és kifosztva találták – tudható a Vastagh művészcsalád című, 2004-es Ernst múzeumi tárlathoz készült katalógusból. A katalógust szerkesztő Barla-Szabó László pótolhatatlan műként említi a Kincsem nevű világhíres angol telivér versenyló életnagyságú „plaszterpéldányát”, a lovon ülő kormányzóról készített szoborvázlatról azonban nem ejt szót. Valahai létezéséről csupán a Magyarságban közölt cikk fénykép-illusztrációja tanúskodik.
Mielőtt Vastagh belefogott volna a Hadik-szobrát felavató, majd a művészi teljesítményt Corvin-koszorúval is elismerő Horthy megmintázásába, előbb a kormányzó fiáról, az 1942-ben repülőszerencsétlenségben elhunyt Istvánról készített szobrot. Az egész alakos bronz, Vastaghtól szokatlan módon, csak a díszegyenruhás repülőtisztet mutatta, ló nélkül. Bár a három és fél méteresre nagyított Horthy Istvánt a szolnoki városháza főterén mészkő talapzatra állították, az 1944. március 19-ére időzített avatás a német megszállás miatt ugyanúgy elmaradt, mint a kormányzó lovas szobrának kolozsvári, országra szóló avatási ceremóniája.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.