A Corvin-lánc históriája
2012. augusztus 13. 13:25 Murányi Gábor
„Kedves Gróf Klebersberg! Gróf Széchenyi István már kilencven évvel ezelőtt felvetette az eszmét, hogy a nemzet elköltözött nagy fiait részesítse országos tisztességben. E gondolat megvalósítására most nyílt méltó alkalom, mikor a szegedi fogadalmi templom terét boltívekkel öveztük (…) a boltíves folyosókat Nemzeti Emlékcsarnoknak nyilvánítom, ahol száz nagy magyar embernek állítunk emléket (…), de meg akarunk emlékezni azokról is, kik a mai páratlanul nehéz időkben a magyar művelődés szintjének fenntartásáért és emeléséért folyó szellemi munkából kimagasló tehetséggel és rendkívüli odaadással veszik ki részüket (…) Ezen férfiak külön elismerésben részesüljenek: a nagy mecénás királynak, Hunyadi Mátyásnak emlékére 12 Corvin láncot és 60 Corvin-koszorút alapítok.” 1930. október 11-én kelt a „Horthy s. k.” aláírással és Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter ellenjegyzésével született kétszeres alapító okirat.
A politikai legendárium szerint Horthy Miklós kormányzó személyes hangú leiratát maga a címzett öntötte végső formába. Ha ez nem bizonyos is, az viszont már igen, hogy az „ötlet” a legmesszebbmenőkig illeszkedett a korszak meghatározó kulturpolitikusának elképzeléseihez. A magyar kultúrfölény bizonyításához a dicső múlt ápolása (például a szegedi Dóm téren) csakúgy hozzátartozott, mint a hazai szellemi élet „érdemdús” személyiségeinek visszaigazolása. A Corvin-lánccal illetve -koszorúval kitüntetettek seregéből effajta kétely mindössze az 1940-ben hazájának csendes látványossággal „hátat fordító” Bartók Béla esetében merült fel.
Nála azonban már a kezdet kezdetén, merthogy az első díjazottak közül ő volt az egyetlen, aki hiányzott az 1931. február 24-i hagyományteremtő ünnepségről. (Voltak olyanok, akik a zeneszerző távolmaradását inkább azzal magyarázták, hogy Bartók elégedetlen volt a „második fokozattal”, mások szerint a nem megjelenés inkább politikai demonstrációként értékelhető. Mindezt a zenetörténet máig nem tisztázta egyértelműen. Az azonban tény, hogy ha a század meghatározó muzsikusának a kurzusdíj nem volt is ínyére, azt nem utasította vissza, a nevével ékesített jelvényt pedig megőrizte.)
A Horthy-féle alapítólevél alighanem egy jóval korábban elkészült forgatókönyv része volt: szűk két héttel később, október 25-én ugyanis már nemcsak ezt a kormányzói leiratot tette közzé a hivatalos lap, a Budapesti Közlöny, hanem a Corvin-kitüntetések alapszabályait rögzítő kultuszminiszteri rendeletet, illetve „a magyar tudomány, irodalom és művészet terén, valamint a magyar művelődés fellendítése körül szerzett kimagasló érdemekért” kitüntetettek 12+60 fős névsorát is.
Áthidalások
Mindez szervesen illeszkedett a „nemzeti megújhodás” programjába, de a díjalapítás abban a tekintetben fordulópontnak tekinthető, hogy Horthy kormányzósága tizedik évfordulóján látta csak elérkezettnek az időt arra, hogy a király nélküli királyságban némiképp bizonytalan közjogi helyzetét megerősítse. Afféle nemességadományozási pótlásként 1920-ban ugyan létrehozta a saját (felfegyverezhetőnek is vélt) tömegbázisaként a Vitézi Rendet, de a „legszorosabban vett uralkodói felségjoggal”, vagyis kitüntetésadományozással addig nem élt.
Erre a momentumra a falerisztika tudósa, Pandula Attila történész 1994-es értekezésében irányította rá a figyelmet, ahogy arra is, hogy a kormányzónak az 1930-as évekig nem is igen akadt volna lehetősége a kulturális teljesítmények honorálására: az 1887-ben még Ferenc József által alapított Császári és királyi osztrák magyar Díszjelvény művészetért és tudományért elnevezésű ordó ugyanis 1918-ban, a köztársaság kikiáltása után elhalt.
A teljes cikk a Múlt-kor magazin nyári számában olvasható
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
- A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
- Etiópia szégyenletes legyőzésével lett ismét császára Rómának
- Sűrűn tűzdelték botrányok az újraalapított cannes-i filmfesztivál történetét
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Négyórás beszédet tartott az utolsó szó jogán a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival tegnap
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után tegnap
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után tegnap
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen tegnap
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora tegnap
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége tegnap
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 2024.04.27.
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 2024.04.27.