Egykori és mai művésztelepek

Szolnoki művésztelep

A nagybányai után a legrégebbi magyarországi művésztelep a szolnoki, amelynek alapításaként az 1902-es évszám áll, ám szolnoki művészetről sokkal régebb óta beszélhetünk: az osztrák August von Pettenkofen fél évszázaddal korábban fedezte fel magának a várost, ezt követően pedig még ugyancsak a 19. században a Munkácsy-kör művészei, Deák-Ébner Lajos és Bihari Sándor jelentek meg itt. Kisvárosi zsánerjeleneteik a későbbi szolnoki alkotások (Fényes Adolftól a Pólya testvérekig) előképei voltak, nagyjából ez a vonal jellemezte a később megalakult művésztelepen születő festményanyagot is. Az intézményesülést a századforduló idején erre járó, minőségében is előrelépő csoport kezdeményezte, köztük volt Mednyánszky László, Kernstok Károly és Vaszary János.

A Szolnoki Művésztelep Egyesület 1901-ben alakult, egy évvel később pedig már a frissen felépült 12 műterem várta a Nagybányához képest meglehetősen konzervatív, az akadémikustól nehezen elszakadó tájképfestészet képviselőit, így Olgyay Ferencet, Szlányi Lajost és Vidovszky Bélát. A minisztériumtól kapott minimális támogatást a vármegye egészítette ki: koronghi Lippich Gusztáv főispánnál (k. L. Elek kultuszminisztériumi főtanácsos testvére) elkötelezettebb államigazgatási mecénást nehéz találni. De itt volt Kohner Adolf nagybirtokos és műgyűjtő, a művésztelep egyik alapítója és funkcionáriusa is. Az első világháború és az 1919-es román intervenció lenullázta a telep működését, a műtermek évekig romokban álltak, és csak 1930 körül Aba-Novák Vilmos érkezése fordította a művészvilág figyelmét ismét Szolnokra. Ő lényegében az errefelé jóval korábban elkezdett zsánervonalat korszerűsítette lacikonyháival és cirkuszi akrobatáival.

A második világháború már nemcsak a telepet, hanem a korábbi évtizedek műtárgyállományát is megsemmisítette. Ezt követően az életképfestészet szocreál alakja költözött a lassan helyreállított telepre Benedek Jenő személyében, a hatvanas évektől pedig a szocmodern (képcsarnoki) festészet lelt otthonra a Tisza-parton. A centenáriumra megalakult a Szolnoki Művészeti Egyesület, és modernizálták a műtermeket, a művésztelep pedig ma is töretlenül él, működik, Kert Galériája a jelen művészeinek munkáit állítja ki.

A múzeumalapítás, illetve a művésztelepen születő művek összegyűjtésének és kiállításának gondolata egykorú az egyesület alapításával, egy ideiglenes kiállítóhelyet az 1933-ban létrejött városi múzeum és könyvtár néhány termének egybenyitásával alakítottak ki (anyagot a Szépművészeti Múzeumtól is kaptak), de a második világháború idején a teljes állomány megsemmisült. Ennek jogutódjaként a Damjanich Múzeum 1952-ben az egykori Magyar Királyi Szálloda épületébe költözött, és ekkortól újra elindulhatott a művésztelep műveinek gyűjtése.

Az 1960-ban állandóra tervezett, de csak tíz évig élt képzőművészeti kiállítás után 1996-ban megnyílt tízteremnyi Szolnoki Képtárban végre méltó helyet kapott a művésztelep történetét kibővítve csaknem másfél évszázadot reprezentáló anyag Pettenkofentől Rékassy Csabáig.

1. Művészcsoportok sokasága
2. Nagybányai festők
3. A szentendrei művésztelep
4. Szolnoki művésztelep
5. A kecskeméti lehetőségek
6. A gödöllői művésztelep
7. A hódmezővásárhelyi művésztelep és Nyergesújfalu

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás