Fényképezőgéppel a Don-kanyarban
2013. január 11. 17:31
Hetven éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, amelynek során napok alatt szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A magyarokat német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki az orosz frontra: a németek az 1941-es villámháború kudarca után követeltek szövetségeseiktől csapatokat a következő évre tervezett keleti hadjárathoz. Budapesten ezt nem tudták, de nem is akarták visszautasítani, mert az Észak-Erdély visszaszerzésére törekvő Románia azonnal igent mondott Hitlernek, emellett a magyar vezetés a részvételtől újabb területek visszacsatolását remélte. Hadseregünk olyan nagy területű védelmi feladatot kapott, aminek számaránya és technikai hiányosságai miatt sem felelhetett meg. A kétszázezer résztvevőből alig pár tízezren tértek haza, a legtöbb magyar család azóta is gyászol egy-egy hozzátartozót.
Korábban
Az 1915-ben született Marics Zoltán rajztanárt térképrajzolónak hívták be 1942 májusában, egy rendfenntartó alakulattal utazott a Szovjetunióba az 1. gyalogezreddel, ám nem sokkal később a gyorshadtesthez, Arhangelszkojéba került. Maricsot szenvedélyes fényképészként ismerték társai, aki sokszor vaku híján a rakétapisztoly fényét használta. A doni visszavonulás során is rendkívül sok képet készített, a tekercseket állandóan őrizte, amikor pedig aknát kapott menekülés közben a teherautója, a járműről történő leugrása előtt zsebébe tömködte az összes filmtekercset. Bevonuláskor megfogadta az I. világháború egyik poklát, az Alpokbeli Doberdót megjáró édesapjának tanácsát: „Ide hallgass, apuka. Én a puskámat el nem fogom sütni, mert én nem fogok gyilkolni.” Ígéretét meg is tartotta, egyszer sem lőtt, csak fényképezett. Hazatérvén, mikor meglátták rozsdás puskáját, majdnem főbe lőtték érte.
Marics Zoltán fotói
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.