Megbolygatta Mexikó genetikai térképét az azték hódítás

Az American Journal of Physical Anthropology című folyóirat decemberi számában közölt tanulmány szerint a Xaltocan városában talált, az azték hódítás előtti időből származó emberi maradványokból kinyert mitokondriális DNS-ek különböznek az 1435 utáni mintáktól.

A kutatás segíthet pontot tenni arra a hosszú ideje óta parázsló vitára, hogy a Xaltocanban élő otomi indián törzs elhagyta-e a települést, netalán asszimilálódott. „Ez egy olyan történet, amely sokkal bonyolultabb, mint hinnénk” – fogalmazott a tanulmány egyik szerzője, Lisa Overholtzer, a kansasi Wichita Állami Egyetem kutatója. „Nem gondoljuk, hogy egyfajta lakosságcsere történt volna, annyi azonban bizonyos, hogy demográfiai változás ment végbe az azték hódítás nyomán” – fűzte hozzá a kutató.

Xaltocan az otomi indiánok városállamának központja volt. A Mexikóban élt népcsoport számára az azték hódítás előtti időszak komoly megpróbáltatásokkal telt. Az 16. századból származó feljegyzések elmesélik, hogyan hagyták el tömegével a bennszülöttek 1395-ben a várost; ezek az írott források említik meg azt is, hogy a várost egészen 1435-ig nem lakták, ekkor azték telepesek vették birtokba Xaltocant.

Amikor Overholtzer és kollégái évekkel ezelőtt elkezdték feldolgozni a régióban fellelt leleteket, arra lettek figyelmesek, hogy egyik általuk vizsgált települést sem hagyták ott teljesen lakói. A város populációjában bekövetkező változások elemzéséhez a kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-eket vizsgáltak, amely mintákat – összesen 25-t – két ősi ház belső udvarában találták meg.

A genetikai vizsgálatok megmutatták, hogy a hódítás előtti időkből származó és az 1435-t követő időszakból fennmaradt DNS-ek nem egyeznek meg egymással; ez azt sugallja, hogy néhány otomi indián elhagyta a települést, helyükre pedig azték telepesek érkeztek. „Valószínűleg néhány ember elhagyta a várost, minden bizonnyal az elit, amely azt láthatta, hogy a hódítással megváltozott a társadalomban betöltött szerepük” – mondta el Overholtzer.

Egyelőre azonban – mivel az apai ágon öröklődő DNS-t eddig még nem vizsgálták – más elméletet sem lehet kizárni. Elképzelhető ugyanis, hogy a Xaltocanban élt családok az apai ágon keresztül hagyták rá családtagjaikra a házakat, így az abban élt nők genetikailag így is különböztek volna.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát