Strigák és garabonciások, avagy mitől félt a magyar?
2013. április 4. 13:58
A magyar parasztság az újkor óta sajátos népi hiedelemvilágot alkotott, amelyben keveredett az archaikus vallásosság és a mindennapok varázsa. Ükapáink sok egyéb mellett igyekezték elkerülni a boszorkányok szemmel verését, a garabonciások jégeső képében érkező haragját vagy a befejezetlen ügye miatt a földön ragadó szellemekkel való találkozást.
Korábban
Ősi irány
A magyar parasztság hiedelemvilágában benne lappangnak archaikus vallásosságának, világszemléletének alapvető gondolatai. Az a tény, hogy a társadalom nemesi és polgári rétegeitől több fal is elválasztotta a magyarság földművelő családjait, jelentős hatással volt életszemléletük különböző vonásainak kialakulásában. Földhöz kötöttségük és a mezőgazdasági munka természete egyaránt megakadályozta azt, hogy az európai racionalizmus hatásai megérintsék őket.
A paraszti kultúra ilyen formában mindig is önellátó volt, a felmerülő kérdésekre önnönmagának kellett választ találnia. Így hiedelmeiből a polgárosultabb elemektől eltérő világ képe bontakozott ki, amely sok esetben emlékeztetett arra az ősi samanisztikus felfogásra, amelyből története szerint eredt. A parasztság számára az az ősi tény, hogy a természet és az ember a legszorosabb viszonyban vannak, nem üres történeti fecsegés volt, hanem a saját életét látta viszont benne. Hite és hiedelmei alapján a természetfölötti és a földi világ nem vált még el véglegesen egymástól.
A parasztok világában a babona, a hiedelem nemcsak valami mellékes tényezőként jelentkezett, hanem az egész életüket végigkísérte: a gazdasági élet legapróbb részleteitől (termékenységi, vetési varázsok) a születésen és halálon át a házasodási szokásokig, az élet összes aspektusát meghatározta. Természetesen felmerülhet bennünk a kérdés, mindez mégis hogyan férhetett össze keresztény vallásuk alapjaival. Ám ez ükapáinkban sohasem fogalmazódott meg, hiszen Európa-szerte a paraszti vallásosságot egy sajátos kevertség, a kereszténység és a régi hiedelemvilág összefonódása jellemezte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.