Fejvesztve menekültek a punok a római flotta elől
2013. július 5. 12:23
Nem kevesebb mint 30 ősi horgonyt találtak régészek a parányi szicíliai sziget, Pantelleria mellett.
Korábban
A sziget egyik legfestőibb pontján, 48-81 méteres mélységben bukkantak arra a 30 horgonyra, amelyek korát szakértők kétezer évesre becsülik. Leonardo Abelli, a Sassari Egyetem régészének tájékoztatása szerint a leletek az első pun háború (i.e. 264-241) korából valók.
Az Afrika és Szicília között elhelyezkedő sziget, Pantelleria stratégiai fontossággal bírt a rómaiak és Karthágó számára, s mindkét tengeri hatalom igényt tartott rá. Róma az első pun háború idején, i.e. 255-ben elfoglalta a parányi földközi-tengeri szigetet, egy évvel később azonban Karthágó visszaszerezte. A Földközi-tenger medencéjének hegemóniájára törekvő Róma a második pun háború (i.e. 218-201) alatt, i.e. 217-ben hódította meg végleg Pantelleriát, aminek emlékére érmét vertek és ünnepséget is tartottak.
Az első pun háborúban Róma egy 300 hajóból álló flottával igázta le a szigetet. Nem lévén más választásuk, a közelben horgonyzó pun hajók menekülni kényszerültek, elvágták a hajók vasmacskáját, majd a nyílt tenger felé vették az irányt, de a rakomány egy részétől is megszabadultak, hogy minél gyorsabban el tudják hagyni Pantelleriát – magyarázta Abelli.
Az Abelli vezette csapat több darabból álló korsókat talált nem messze attól a ponttól, ahol a horgonyok előkerültek. Két évvel ezelőtt ugyanez a csapat 3500 pun érmét tárt fel a tenger mélyéről, ezek szintén az első pun háború idejéből származtak, az ikonográfiából ítélve pénzként használták őket, s valószínűleg a Róma-ellenes katonák fizetségéül szolgáltak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap