Ősi civilizációt találtak a Selyemút mentén
2013. július 29. 08:05 MTI, Múlt-kor
Olyan őskori civilizáció nyomaira bukkantak kínai régészek a Selyemút mentén, amely már a körülbelül 2000 évvel ezelőtti eurázsiai kereskedelmi útvonal kialakulását megelőzően jelen volt a térségben - derült ki az évek óta tartó feltárások eredményeiből.
Korábban
A 2010 óta az északnyugat-kínai Ganszu (Gansu) tartományban folyó ásatások eredményei alapján a szakértők biztosak abban, hogy a Hejho folyó nyugati partján élt emberek már 4,100-3,600 éve gabonát termesztettek és rezet olvasztottak. A lelőhelyen az utóbbi három évben több réztárgyat és a megmunkáláshoz szükséges eszközöket találtak – tájékoztatott Chen Guoke, a Ganszu Tartományi Régészeti Intézet munkatársa.
A régióban élők elsősorban vörös fémmel dolgoztak, de már ötvözeteket is készítettek. Az archeológusok egy rézkohó romjait is megtalálták, az eddigi legkorábbit, amelynek tanulmányozása a kínai iparosmesterség fejlődésének kutatásában lehet hasznára a szakembereknek.
A folyóparton elszenesedett árpa- és búzamagvakat, a mezőgazdasági termelés során használt kapákat és késeket találtak, illetve néhány vályogház-maradvány is előkerült. Mindezek azt mutatják, hogy a kelet-nyugati kereskedelem jóval a kínai Han-dinasztia (i.e. 202-i.sz. 220) kora előtt megkezdődött, mivel a vályogból való építkezés, az árpa és a búza is Közép-és Nyugat-Ázsiából származik.
A Selyemút kifejezés azon kereskedelmi útvonalak történelmi hálózatára használatos, amelyek Kelet-, Dél- és Nyugat-Ázsiát, a Mediterrán térségen keresztül Európával és Észak-Afrikával kötötte össze. Kínából, Csang-anból (mai nevén Hszian) indult, Anatólia területén és a Földközi-tenger térségén haladt keresztül. A Selyemúton folytatott kereskedelem fontos szerepet játszott a nagy civilizációk fejlődésében, például Kína, Egyiptom, Perzsia, Arábia, India, Róma és Bizánc történetében. Januárban Kína, Kazahsztán és Kirgizisztán közösen benyújtotta jelentkezését az UNESCO-hoz, kérve, hogy a szakosított ENSZ-szervezet vegye fel a Selyemutat a világörökség 2014. évi listájára.
A Selyemút menti ősi civilizációknak az elmúlt évtizedekben több nyomát is azonosították. 2003 és 2005 között például Csiucsüan város területén a Hszihitani romoknál szarvasmarhák és juhok tartásánál használatos aklot fedeztek fel. Az állatok lábnyomai mellett koponyák is gazdagították a gyűjteményt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük 11:20
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock 08:20
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival tegnap
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után tegnap
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után tegnap
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen tegnap
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora tegnap
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége tegnap