"Zenéltek" az ősi spanyol barlangfestmények
2013. október 29. 11:15
Nem csak szemük, hallásuk is volt az őskori művészeknek - állítja egy kutató, aki szerint az első rajzokat általában a barlangok "élő" részeire vitték fel, oda, ahol a hangok a legerősebben verődtek vissza.
Korábban
Az ősi zene és az ősi hangszerek, illetve az akusztika régóta foglakoztatja a tudóstársadalmat. Az EU Kulturális Programja által támogatott Európai Zenei Régészeti Projekt (EMAO) nevet viselő kutatássorozat keretében például az európai szakemberek arra keresik a választ, hogy milyen hangszereken játszottak eleink és hogyan szólaltatták meg azokat.
A kutatásban részt vevő tudósok a rendelkezésükre álló régészeti leletek és ősi képek felhasználásával kísérlik meg az ősi zenei eszközök és azok hangzásának rekonstruálását. A közös európai zenei gyökerek feltárásán dolgozó szakemberek az i. e. 40 ezertől a i. sz. 400-ig terjedő időszakot vizsgálják.
A projekt egyik kulcsszereplője Rupert Till, a brit Huddersfieldi Egyetem tudósa, aki korábban többek között Stonehenge akusztikáját kutatta. Till legutóbb a spanyolországi barlangokban végzett kutatást, amely során arra a megállapításra jutott, hogy az ősi, több mint 40 ezer éves rajzokat az ősemberek általában a barlangok "legélettelibb" helyein készítették, ott, ahol a hangok a leghangosabban verődtek vissza.
„Az nyilvánvaló, hogy a hangok és a képek ugyanolyan fontosak voltak a barlangokban zajló rituálék során” – így Till. Az ősi természeti képződményekben folyó kutatás során több litofont, ún. kő-hangszereket találtak – tette hozzá. Ezen emlékek közül kiemelte azt a 150 centiméter magas cseppkőoszlopot, amelyet ha megütöttek, csengett. Till szerint ez is azt bizonyítja, hogy a prehisztorikus kor egyáltalán „nem volt süket”, ahogy azt ma gondoljuk, a barlangokban hallható zajok jelentős szerepet töltöttek be és olykor drámai hangzásúak lehettek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné tegnap