A görög művészet inspirálta a kínai agyagkatonák készítőit
2013. december 11. 14:17
A kínai agyagharcosok készítőit a hellenisztikus művészet ihlette, amit a korai görög-kínai kapcsolatfelvétel tett lehetővé - mutatott rá egy új kutatás.
A kínai agyagsereget 1974-ben fedezték fel Hsziantól (Xian) 35 kilométerre keletre kutat ásó parasztok. A leletet a modernkori régészet egyik legnagyobb szenzációjának tartják. Az első feltárást 1978 és 1984 között mindössze hat hónapig végezték, ekkor 1087 agyagszoborra leltek. A második feltárást 1985-ben indították, egy évig tartott, ám technikai okok miatt beszüntették. A helyszín 1987 decemberében felkerült az UNESCO világörökségi listájára, és Kína egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetességévé vált.
Csin Si Huang-ti i.e. 259-ben született, s a Kínát alkotó hat királyság egyikének, Csinnek volt az uralkodója. A kínai történészek Kína egyesítőjét látják a császár személyében, aki katonai erejének, pompás stratégiájának – és a természeti katasztrófáknak – köszönhetően leigázta a több mint kétszáz éven át egymással hadakozó királyságokat, majd császárnak kiáltotta ki magát.
Egy új kutatás szerint a kínai császárt őrző terrakotta hadsereg készítői a görög művészetből vettek ihletet az életnagyságú szobrok megalkotásakor. "Elképzelhető, hogy az agyaghadsereg az ókori Görögország és a Kína közötti korai kapcsolatfelvételnek köszönhetően született meg" - írja Lukas Nickel a Bulletin of the School of Oriental and African Studies legújabb számában. Nickel egy újonnan lefordított ősi forrásra alapozza véleményét; a történetben hatalmas, a távoli Nyugaton "felbukkanó" szobrok szerepelnek, amelyeket a császár lemásolt, hogy palotája előtt helyezhesse el. Szerinte ez arra utal, hogy Kína már korán kapcsolatba lépett a Nyugattal, s ezzel magyarázható a szobrok és a hatalmas terrakotta hadsereg megszületése is.
Csin uralkodása előtt nem születtek életnagyságú szobrok, de Nagy Sándor ázsiai hadjáratának nyomán hirtelen ellepték a kontinens királyságait. A Nickel által lefordított szövegben egyébként tizenkét szobor szerepel, amelyek Lintaóban, az akkori birodalom legnyugatibb pontján bukkannak fel. (a Lintao mint kifejezés egyébként jelenthet bármilyen olyan helyet, amely a távoli nyugaton található.) A szöveg nem szól arról, hogyan kerültek oda a szobrok és hogy kit ábrázolnak, csak annyit tudni, hogy az életnagyságúnál nagyobbak, több mint 11 és fél méter magasak. Csint állítólag annyira lenyűgözték, hogy tizenkettőt rendelt belőlük palotája elé, elkészítésükhöz pedig beolvasztott bronz fegyvereket használtak.
Csin azonban a tűzzel játszott - legalábbis a kétezer évvel ezelőtt élt kínai krónikás, Ban Gu szerint, aki egy helyen arról írt, hogy "aki rendíthetetlenül követi a nyugati mintákat, arra katasztrófa vár". Ban egyébiránt a Csin-házat megbuktató Han-dinasztiának ajánlotta fel szolgálatait, így minden erejével azon volt, hogy befeketítse a kínai császárság megalapítójának emlékét.
A Nickel által idézett forrásban szereplő szobrok ma már nincsenek meg, Csin halála után néhány évszázaddal lerombolták őket. Azonban mivel egykoron a kínai császár palotája előtt álltak, a krónikások nem felejtkeztek el róluk műveikben. Az első kínai császár mauzóleuma melletti gödrökben egyébként félmeztelen, akrobatákat és táncosokat mintázó szobrok is előkerültek, ami szintén a görög hatás mellett szól. Az emberi test megismerését célzó realista művészi törekvések természetesen némi gyakorlatot igényeltek. "A hiteles emberi test megformázása görög szobrászok generációit foglalkoztatta. Komplex művészi és intellektuális folyamat volt, ami nem egy éjszaka alatt zajlott le" - fogalmazott Nickel.
A kutatás egy lényeges kérdést azonban megválaszolatlanul hagy: miért hagyták abba az életnagyságú szobrok készítését Csin halála után? A Csin-dinasztia (i. e. 221-206) rövid ideig tartó uralmát egy felkeléssorozat söpörte el, helyébe a Han-dinasztia (i. e. 206/202-i.sz 220) lépett, amely Kína történelmében az első hosszú életű császári dinasztia volt. A Han-kor sok tekintetben lényeges változást hozott, ami a művészetet is érintette: az uralkodók ezt követően kizárólag miniatürizált szobrokat - legyen az állat, ember vagy valamilyen tárgy - rendeltek meg a művészektől. Erre több magyarázat is született: az egyik szerint a gigantikus szobrok megalkotása különleges képességeket igényelt, ezek a szobrászok pedig addigra már távozták az élők sorából. Persze nem lehet kizárni Ban elméletét is, így lehet, hogy a Han-uralkodók egyszerűen csak elvetették Csin nyugati nagyzási hóbortját.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 19:05
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
