Új látogatóközpont és múzeum nyílik a Stonehenge-nél
2013. december 17. 16:27 MTI
Megnyitja a kapuit szerdán a nagyközönség előtt az angliai Stonehenge új látogatóközpontja és múzeuma.
Korábban
Az új épületet és a kőtömböket övező táj átalakítását úgy tervezték, hogy az "visszaadja a megalitikus építményegyüttes méltóságát", megnyitva az utat a várt évi egymillió látogató előtt. A 27 millió fontból (9,5 milliárd forint) megvalósult felújítás keretében új épületet emeltek két és fél kilométerre a kövektől. A központban a neolit korról láthatnak kiállítást a látogatók, akik ezután egy ősi - körmeneteknél használt - sétányon végiggyalogolva, vagy dzsip húzta vonattal közelíthetik meg Stonehenge-et.
A projekt keretében füvesítették az építményegyüttest övező terület egy részét és júniustól végleg lezárták a kőtömbök mellett évtizedekig futó forgalmas autóút egy szakaszát. Simon Thurley, az English Heritage örökségvédelmi szervezet munkatársa szerint a látogatók az elmúlt években kialakult "zűrzavartól és szeméttől megszabadítva" gyönyörködhetnek a kőtömbökben.
A Stonehenge-et három szakaszban építették az i.e. 3000 és i.e. 1600 között, továbbra is tisztázatlan célból. Egy közelmúltbeli vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy a kőépítmény területe előkelő családok hatalmas temetkezési helyeként szolgálhatott nagyjából az i.e. 3000-től kezdődően. A régészek több tucat személy elhamvasztott csontjaira bukkantak és megállapították, hogy a földi maradványok egy részének helyét eredetileg lazurit jelezte.
Stonehenge I-et körülbelül 500 évig használták, azután elhagyták, területét benőtte a bozót. A második szakaszban emelt, a dél-angliai Wiltshire-ben ma is álló Stonehenge eredeti rendeltetési céljára vonatkozó elméletek közt szerepel, hogy a rejtélyes őskori kőtömbök egykor druida szentélyként szolgáltak, vagy obszervatóriumként használták csillagászati tanulmányokhoz, illetve gyógyító helyként építették Britannia korai lakói, akik hordákban járták a vidéket. A létesítményt a harmadik szakaszban tovább bővítették.
Jelek utalnak arra, hogy a terület hatalmas tömegeket vonzott a nyári és téli napfordulók idején. Ez a hagyomány még ma is él. Most szombaton, az északi félteke legrövidebb napján több száz önjelölt druida, pogány és a new age-mozgalom élvhajhászai gyűlnek össze a kőtömböknél a téli napforduló alkalmából.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap