10 tény az Einsatzgruppékról
2014. február 10. 09:42
Korábban
1. Reinhard Heydrich SS-Oberngruppenführer 1941-ben hozta létre az Einsatzgruppékat, a megszállt Szovjetunióban a Harmadik Birodalom ellenségeinek likvidálására életre hívott bevetési csoportokat.
2. Az SS-vezetés négy bevetési csoportot állított fel, melyeknek 500-1000 főből álló egységei az előrenyomuló német hadsereg nyomában haladva „tisztították” meg a front mögötti területeket.
3. Bár a bevetési csoportok eleinte csak férfiakat gyilkoltak meg, már 1941 késő nyarától bevett gyakorlatnak számított, hogy gyerekek és nők is a kivégzőosztagok elé kerültek.
4. A Szovjetunió megtámadásától, 1941 nyarától kezdve az év végéig mintegy félmillió szovjet zsidó vált a halálosztagok vérengzéseinek áldozatává.
5. A halálbrigádok tagjai nehezen bírták a fegyveres gyilkosságokkal járó lélektani nyomást, ezért 1941 végétől ún. gázteherautókat is használtak, amelyekben a belső térbe engedett kipufogógázzal ölték meg az áldozatokat.
6. Az Einsatzgruppék első számú célpontjai a zsidók voltak, de partizánok, cigányok, kommunisták, hadifoglyok és fogyatékosok is gyakran estek áldozatul a kegyetlenkedéseiknek.
7. Az Einsatzgruppék a második világháború alatt összesen mintegy 1,5-2 millió embert gyilkoltak meg.
8. A Wehrmacht alakulatai Hitler utasításainak megfelelően kötelesek voltak logisztikai segítséget nyújtani a bevetési csoportok műveleteihez.
9. Az Einsatzgruppék az utasításoknak megfelelően igyekeztek felszítani a helyi antiszemiták indulatait, hogy aztán a tömeggyilkosságokat a helyi lakosság spontán zsidóellenes pogromjának állíthassák be.
10. Az Einsatzgruppe C halálbrigádjai 1941. szeptember végén, egyik leghírhedtebb akciójuk során két nap leforgása alatt több mint 33 ezer zsidót – főként nőket, gyerekeket és időseket – lőttek bele a Kijev mellett található Babij Jar szurdokba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap