Nem volt rossz soruk a neandervölgyiek gyerekeinek
2014. április 16. 08:48
A Yorki Egyetem régészei megkérdőjelezik azt a közkeletű vélekedést, miszerint a neandervölgyi ember gyermekeinek élete jellemzően nehéz, rövid és veszélyes lett volna.
Korábban
A PALAEO (Centre for Human Palaeoecology and Evolutionary Origins) és a Yorki Egyetem Régészeti Tanszékének munkatársaiból álló kutatócsapat teljesen új megvilágításba helyezte a neandervölgyiek gyermekkoráról alkotott és eddig elfogadott képet. Kutatásuk során ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy a neandervölgyi gyermekeket erős érzelmi kötődés fűzte közvetlen társadalmi csoportjukhoz, s fontos szerepet töltöttek be az ősi társadalmakban.
A neandervölgyiek gyermekkorának nehézségeiről vallott hagyományos felfogás jórészt biológiai bizonyítékokon alapult, de a Penny Spikins vezette régészek kulturális és társadalmi bizonyítékokat is felhasználtak és megvizsgáltak az Oxford Journal of Archaeology című tudományos szaklapban megjelent kutatásukhoz.
Ebből többek között kiderült, hogy a neandervölgyiek több hónapon át, akár egy évig is gondoskodhattak beteg gyermekeikről. A gyermektemetkezéseket vizsgálva az archeológusok megállapították, hogy a fiatalon elhunytak különös bánásmódban részesültek haláluk után, sírjuk pedig sokkal díszesebb volt a felnőttekénél.
"A hagyományos nézet szerint a neandervölgyiek gyermekkora nehéz, kemény és veszélyes volt. Ez összhangban van a neandervölgyiek alacsonyabbrendűségéről és a gyermekek védtelenségéről alkotott prekoncepciókkal" - fejtette ki Spikins. "Kutatásunk megmutatta: a bizonyítékok alapján sokkal valószínűbb, hogy a gyermekek és a felnőttek között szoros emocionális kapcsolat állt fenn, nagy figyelem összpontosult rájuk, s ez a gyermektemetkezésekben is megmutatkozott" - tette hozzá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 20:20
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 18:05
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05