Sztálingrád lehet Volgográdból
2014. június 24. 16:10
Támogatja az orosz vezetés azt az időnként egyre erőteljesebben hangoztatott elképzelést, hogy ismét Sztálingrádnak nevezzék a Volga menti orosz nagyvárost, Volgográdot.
Korábban
"Mindig is úgy gondoltam, hogy vissza kell adni Sztálingrád nevét. Nem Sztálin, hanem a sztálingrádiak miatt" - írta Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes Twitterén még június elején.
Rogozin látszólag nincs egyedül véleményével. Vlagyimir Putyin orosz elnök pozitív választ adott a normandiai partraszállás 70. évfordulója kapcsán rendezett észak-franciaországi megemlékezéseken jelen levő veteránok kérdésére, akik azt firtatták, hogy visszakapja-e az orosz város régi nevét. "Törvényeink szerint ez a régióra, illetve az önkormányzatra tartozik. Ebben az esetben a lakóknak népszavazáson kell kifejezniük akaratukat" - idézte Putyint az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A Volga menti nagyvárost alapítása évétől, 1589-től 1925-ig Caricinnak hívták, majd 1925-ben Sztálin nevét kapta és azt is viselte 1961-ig, amikor Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár az általa meghirdetett desztalinizációs program részeként Volgográddá keresztelte át. Legutóbb tavaly lehetett arról olvasni, hogy Volgográdból ismét Sztálingrád lesz, miután a volgográdi kommunisták és az Orosz Polgári Szakszervezet nevű csoport képviselői petícióban kérték Putyint, hogy újra Sztálin nevét viselhesse Volgográd, amelyet ma már így is évente több alkalommal jelképesen Sztálingrádnak neveznek.
Az ötlet támogatói szerint a város régi nevének visszaadásával Sztálingrád hős védői előtt tisztelegnének, ám sokan vannak, akik szerint ezzel csupán a sztálini rendszer rémtetteit idéznék fel. Az 1942-43-as sztálingrádi csata fordulópontot jelentett a második világháború történetében, mivel ekkor a Wehrmacht legyőzhetetlensége végképp szertefoszlott, majd megkezdődött a német hadsereg lassú és véres visszaszorítása Kelet-Európából Berlin felé. (A sztálingrádi csatáról itt olvashat bővebben)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap