Kátyúsak voltak a római utak
2014. július 22. 13:06
Egy sokat látott magyar autóvezetővel kevés bosszantóbb dolog történhet annál, mint amikor kocsijával kátyúba hajt. A jelenség persze nem új keletű, hiszen még az időtálló útjaikra méltán büszke ókori rómaiak is - ha nap mint nap nem is - belefuthattak egy-két kátyúba hosszú útjaik során: legutóbb a délnyugat-angliai Devonban tártak fel egy gödrökkel teli, toldozott-foldozott római utat.
Korábban
A kétezer éves római utat Délnyugat-Angliában, Devon megye déli részén, Ipplepennél fedezték fel brit régészek. Az út meglepő módon tele volt szekér okozta gödrökkel, hasonlóan az egyik Pompejiben feltárt úthoz. A régészek szerint a kátyúk keletkezését követően agyaggal és kövekkel próbálták betömködni a lyukakat. "Az út láthatóan rendkívüli igénybevételnek volt kitéve, nagyon érdekes abba belegondolni, hogy mit szállítottak ezek a lovak vontatta szekerek" - fogalmazott Danielle Wootton devoni régész.
A rómaiak érkezése előtt szinte semmilyen használható út nem volt Devonban, ám Britannia meghódításával ez megváltozott. A római útépítést a merész vonalvezetés és az alapos kivitel jellemezte, fennmaradásukat pedig a mély alapozásnak köszönhetik. Az utak többsége nyílegyenes volt, ám a magasan fekvő területeken szerpentineket alakítottak ki. A folyókat, kisebb szakadékokat áthidalták, a lápokban, mocsarakban több kilométer hosszú pallóhidakat is lefektettek, a vizenyős területeken pedig dorongutakat építettek.
A római jog legjelentősebb forrásának számító ún. XII. táblás törvények (i.e. 451-449) az utak kialakítását is megszabták, többek között szélességét (ez az egyenes utaknál 8 római láb - 2,45 méter -, a kanyarokban pedig 16 láb volt) és az út kövezését. Bár a források egybehangzó állítása szerint a rómaiak célja olyan utak építése volt, amelyeket nem kellett felújítani, úgy tűnik, hogy a devoni útszakasz nem állta ki az idő próbáját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap