Olimpia magyarok nélkül
2014. július 28. 10:09 MTI
Harminc éve, 1984. július 28-án kezdődött el Los Angelesben a XXIII. nyári olimpia, amely nemcsak az itt született kiemelkedő sporteredmények miatt maradt emlékezetes, hanem azért is, mert a versengést a Szovjetunió és a szocialista országok többsége bojkottálta.
Korábban
A Los Angeles-i sorozatban a második csonka olimpia volt, a Szovjetunió vezette keleti tömb távolmaradásával az 1980-as moszkvai olimpia (az afganisztáni szovjet intervenció miatti) nyugati bojkottját torolta meg. Ezt hivatalosan nem ismerték el: arra hivatkoztak, hogy sportolóik biztonságát veszélyezteti az Amerikában tapasztalható hisztérikusan szovjetellenes közhangulat, hozzátéve, hogy a szervezők pénzsóvársága ellenkezik az olimpia eszmeiségével.
A Kreml 1984. május 8-án jelentette be, hogy a Szovjetunió távol marad a játékoktól. Május 16-án a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése - az állampárt, az MSZMP vezetésének ajánlására - úgy határozott, hogy "a kialakult helyzet nem teszi lehetővé a magyar sportolók részvételét". A távolmaradást egyedül a kézilabda-szövetség által delegált Jacsó István nem szavazta meg. A sportolókat sokkolta a döntés, hiszen a repülőjegyeket és a szállást már lefoglalták, és az is eldőlt, hogy az olimpiai esküt a kézilabdázó Gódorné Nagy Mariann és a távolugró Szalma László mondja el. A játékokról végül 14 ország maradt távol, de ezek az 1976-os olimpián az aranyérmek több mint felét szerezték meg.
A szervezők - okulva a montreali és a moszkvai olimpia megrendezésének hatalmas veszteségeiből - az olimpiát szigorúan üzleti alapon rendezték meg. Kormányzati támogatást nem kértek és kaptak, új stadionokat sem építettek, a játékokat első alkalommal finanszírozták teljes egészében magántőkéből; a félmilliárd dolláros költséget a reklámjog fejében 30 nagyvállalat biztosította. Az akkor sokat bírált modell bevált, az olimpia 223 millió dolláros nyereséggel zárult, s példaként szolgált a későbbi játékok anyagi hátterének megteremtéséhez.
Los Angeles 52 év után másodszor adott otthont a nyári olimpiának. A látványos megnyitó 85 ezer jegytulajdonost és több mint kétmilliárd tévénézőt ejtett bámulatba. A NASA-tól kölcsönzött robotember az égből ereszkedett le a dísztribün elé, ahol Ronald Reagan elnök golyóálló üvegfal mögül nyitotta meg a játékokat, majd 84 kék frakkos zenész 84 kék zongorán játszotta Gershwin Kék rapszódiáját. A fáklyával Gina Hemphill, a Berlinben négy aranyérmet nyert atléta, Jesse Owens egyik unokája futott be, az olimpiai lángot Rafer Johnson tízpróbázó lobbantotta fel, az olimpiai esküt a gátfutó Edwin Moses és a tornász Sharon Weber mondta el. A tribün előtt a bojkott dacára is rekordot jelentő 140 nemzet 6829 (5263 férfi és 1566 női) sportolója vonult fel, akik 21 sportág 221 versenyszámában mérték össze erejüket.
Az augusztus 12-ig tartó játékok éremtáblázatán toronymagasan az Egyesült Államok végzett az első helyen 174 éremmel, ebből 83 volt az arany. A második helyen 20 arannyal, minden idők legjobb román olimpiai teljesítményével a szovjet bojkottot elutasító Románia végzett. A 17 arannyal harmadik NSZK-t 15 arannyal követték az 1952-es helsinki olimpia után a versengésbe ismét visszatérő Kínai Népköztársaság sportolói.
Az olimpia legnagyobb csillaga az amerikai Carl Lewis volt, aki beállította a legendás Jesse Owens berlini csúcsát, négy aranyérmet (100 és 200 m-es síkfutás, távolugrás és 4x100 m-es váltó) szerzett. Az olimpia legeredményesebb sportolójának a Románia színeiben versenyző Szabó Katalin bizonyult, aki tornában 4 arany- és egy ezüstérmet nyert. Új olimpiai számként debütált a női maratonfutás, a ritmikus gimnasztika, a szinkronúszás, a szörfözés és a kerékpáros női egyéni mezőnyverseny. A 400 m női gátfutás győzteseként a marokkói Naval el-Mutavakel személyében az első olimpiai bajnok muszlim nő futott be a célba. Az amerikai Mary Lou Retton (Károlyi Béla tanítványa) első nem kelet-európai tornásznőként szerzett egyéni összetettben aranyérmet. A bojkott legjobban a súlyemelést sújtotta, hiszen a világ száz legjobb súlyemelőjéből 94 hiányzott, és egyetlen világbajnoki címvédő sem lehetett jelen.
A magyar versenyzők távolmaradása miatt idehaza élő tévé- és rádióközvetítés nem volt, csak összefoglalókat adtak. Az olimpiai szerepléstől megfosztott sportolók számára Barátság-versenyeket szerveztek, amelyekre kilenc országban került sor az olimpia előtt és után, Magyarországon a kötöttfogású birkózást, a vívást és a műugrást rendezték. A versenyeken a magyar sportolók 10 aranyérmet szereztek. A 2000-ben elfogadott magyar sporttörvény igyekezett utólag kárpótolni a Barátság-versenyeken érmet nyert sportolókat, nekik és edzőiknek az olimpiákon helyezést szerzett sportolókhoz és felkészítő edzőikhez hasonlóan olimpiai életjáradékot biztosított, a győztesek tagjai lettek az Olimpiai Bajnokok Klubjának.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.