Mit firkáltak a szerzetesek a középkori kódexekbe?
2014. október 7. 16:17
Iszogató csontváz, pipázó emberalak, mosolygó napocska - ilyen és ehhez hasonló ábrákat lehet találni egy-egy középkori kódex lapjain. A kódexmásolók főként íróeszközeik kipróbálása végett firkálgattak a margóra, azonban megesett, hogy a tiltás ellenére összetettebb rajzokkal vagy a monogramjaikkal is kifejezték individualitásukat.
Korábban
Erik Kwakkel, a Leideni Egyetem történésze az elmúlt néhány évet több évszázados könyvek és kéziratok társaságában töltötte. Ezen idő alatt a középkori művek lapjain számos firkával, vicces figurával vagy karikatúrával találkozott, amelyek zömét a korabeli írnok valószínűleg csak az íróeszköze kipróbálása végett készített. A fura ábrák, arcok, levélszerű formák, egyszerű firkák vagy geometriai ábrák főként a könyvek utolsó, üres lapjain láthatók.
"Történelmi szempontból ezek a firkák azért is érdekesek, mert ki lehet belőlük következtetni, hogy az író melyik országból származott. Gyakorlatilag a névjegyét hagyta ott. Olykor, ha átköltözött egy másik íráskultúrával rendelkező tartományba, országba, esetleg egy másik rendházba, átvette az ottani stílust, amely a következő kódexmásolásnál akár már testet is ölthetett. Az egyes régiók stílusa mind-mind információt adott az ott élőkről" - mondta Kwakkel.
Bizonyos értelemben ezek az ábrák ujjlenyomatok, egyfajta aláírások voltak, amelyek egy kis "nyomot" hordoznak a rég elfeledett másolókról, akiknek kevés lehetőségük volt, hogy kifejezzék individualitásukat munkájuk közben - legyen az monogram, vagy bármilyen egyéni ábra.
A tollpróbálgatásokból eredő firkák mellett Kwakkel néhány olyan 13-14. századi, valószínűleg fiatal tanulótól származó ábrát is talált, amelyek bizonyos egyetemes emberi fogalmakhoz kapcsolódtak, mint például a szeretet, vallás vagy az erkölcs - bár elsősorban az unalom érhető tetten bennük.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap