Pásztor: "nincs kollektív bűnösség"
2014. október 13. 10:04 MTI
A történelmi kutatások és a társadalom sikereként értékelte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt, hogy ma már érdemben lehet beszélgetni a második világháborúban és azt követően a Vajdaság területén elkövetett magyar és szerb atrocitásokról. A politikus a 70 éve történt... A magyarságot ért atrocitások a történelmi Délvidéken című tudományos konferencián szólalt fel szombaton Szabadkán.
Korábban
Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy erről a témáról mindig mindenkivel lehet beszélni, mert még mindig „nagyon nagy a tudatlanság”. Szerinte a szerb és a magyar köztársasági elnök tavalyi csúrogi főhajtása a magyar és a szerb áldozatok előtt, a magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság munkája, illetve a kutatások újabb és újabb impulzusokat adnak arra, hogy ez a közösség most már abban a helyzetben van, hogy az értelmiségi és a politikai közbeszédben „értelmesen lehet beszélni” erről a traumáról.
Emlékeztetett arra, hogy a szerb parlament tavaly elfogadott egy állásfoglalást, amelyben elítéli a kollektív bűnösséget. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy van még tennivaló: a három vajdasági település – Mozsor, Zsablya, Csúrog – lakosságát kollektíven bűnösnek nyilvánító kormányrendeletet nem helyezték hatályon kívül, és vannak a rehabilitációs, valamint a vagyon-visszaszármaztatási ügyekben is fennakadások. Aláhúzta azonban, hogy a folyamat most már visszafordíthatatlan.
Pásztor kiemelte, hogy a történelmi eseményekkel való szembenézés, a konklúziók levonása, az ezekből való építkezés igenis a politika homlokterében kell, hogy álljon. Szerinte a konferencia résztvevői azonosulnak azzal a meggyőződéssel, hogy a bűn mindig egy emberhez köthető, mindig büntetést érdemel, és nincs kollektív bűnösség, azaz nem következhet be újra az, hogy valaki azért fizet az életével, a szabadságával vagy a vagyonával, mert egy közösséghez tartozik. Hozzáfűzte, hogy ez a megállapítás nemcsak a nemzeti közösségekre, hanem minden kisebbségre vonatkozik.
Elhangzott, hogy az utóbbi három évben a levéltári iratanyagok kutatása mellett a még élő szemtanúkkal készítettek interjúkat az akadémiai vegyes bizottság tagjai, az eredményeket pedig igyekeztek minél szélesebb körben ismertetni. Most a feltárt anyagok digitalizálása, elemzése és rendszerezése folyik.
Ehhez kapcsolódóan Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) igazgatója a feltárás állomásairól számolt be. A történész vegyes bizottság és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács megállapodását követően a VMMI kezdett adatgyűjtésbe. Adatbázisukban 16 628 áldozat neve szerepel, közülük 6023-an magyarok, több mint kilencezren németek, a többi más nemzetiségű áldozat, illetve vannak azonosítatlan személyek is. Hozzátette, hogy az egyesített szerb nyelvű adatbázisban, amely az 1941-48-as időszak áldozatainak adatait tartalmazza, 83 899 név szerepel, ebből 38 998 a vajdasági áldozat, tekintet nélkül nemzeti hovatartozására.
Zakar Péter, a Délvidék Kutató Központ elnöke szerint a második világháborúban és azt követően kivégzett áldozatok felkutatása európai ügy. "Ez nem azt jelenti, hogy a magyaroknak és a szerbeknek ne lenne kötelessége feldolgozni ezt a tematikát, de ezt be kell kapcsolni az európai történetírásba" - fogalmazott. Hozzátette: fontos, hogy erről a témáról mindenki felszabadultan tudjon beszélni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.