10 tény a lengyelországi hadjáratról
2015. február 11. 14:15
1. A náci Németország és a Szovjetunió az 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka értelmében felosztotta egymás között Lengyelországot. Hitler az ország nyugati, Sztálin a keleti felét kapta meg.
2. A paktum megkötése után Sztálin lefordíttatta oroszra a Mein Kampfot, és elolvasását kötelezővé tette minden politikai bizottsági tag számára.
3. Közvetlenül az 1939. szeptember 1-jei német támadás előtt lengyel lázadóknak öltözött SS-alakulatok a lengyel határhoz közeli német településeken hajtottak végre látszatakciókat, hogy azok ürügyül szolgáljanak Lengyelország megtámadására.
4. A német megszállók a Tannenberg-akció keretében, 1939 őszén közel 20 ezer lengyel civilt végeztek ki.
5. A köztudattal ellentétben a lengyel lovasság soha nem indított célzott támadást a német páncélosok ellen.
6. A Szovjetunió 1939. szeptember 17-én a Lengyelországban élő ukránok és fehéroroszok védelmére hivatkozva támadta meg Lengyelországot.
7. 1939. szeptember 22-én a német és a szovjet csapatok Breszt-Litovszkban közös győzelmi katonai parádét rendeztek. A rendezvényen a két agresszor zászlót cserélt és felhangzott a szovjet és a német himnusz is.
8. Az öt hétig tartó háború alatt a 900 ezres lengyel haderővel szemben 1,5 millió német, valamint 500 ezer szovjet katona mellett 50 ezer szlovák katona is harcolt a támadók oldalán.
9. Az október 6-ig tartó harcokban összesen a mintegy 1500 szovjet és 16 ezer német katona mellett 66 ezer lengyel vesztette életét. A civil áldozatok számát 150 ezerre teszik.
10. Lengyelországból több tízezer katona és civil talált menedéket Magyarországon, ahonnan a hatóságok segítségével továbbutazhattak egy harmadik országba. Ennek a segítségnek köszönhetően rengeteg lengyel folytathatta a harcot a németek ellen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.