Határkiigazításról tárgyal Prága és Varsó
2015. március 4. 15:12
A cseh-lengyel országhatár kiigazításáról tárgyal Prága és Varsó - írta a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap szerdán.
Az újság értesülése szerint Csehország mintegy 368 hektárnyi területtel tartozik Lengyelországnak. A Prága által felajánlott pénzbeli kielégítést Varsó nem fogadta el. "A lengyeleknek területi követelésük van velünk szemben, amelyet mi elismerünk" - mondta a lapnak Milan Chovanec cseh belügyminiszter. Hozzátette: legutóbb február elején tárgyalt lengyel partnerével, de egyelőre nincs végleges megállapodás.
Chovanec szerint a cseh kormány már elkészített egy listát, hogy mely területeket tudná átadni a lengyeleknek. A lista titkos, mert a kormánynak előbb az érintett határ menti cseh településekkel kell megállapodnia. Nem megerősített értesülések szerint az országhatár megváltoztatása tucatnyi csehországi települést érintene kedvezőtlenül.
"Bár az állam tulajdonában lévő területekről van szó, számos telken már évtizedek óta magánszemélyek gazdálkodnak, akiket az államhatár megváltoztatása megkárosítana. A változás számos esetben a településeket is negatívan érintené" - nyilatkozta a lapnak Miroslav Kocián, Bíla Voda település polgármestere. E települést szintén érintenék a változások.
A mai cseh-lengyel határprobléma gyökerei a második világháború utáni időkbe nyúlnak vissza. Lengyelország a háború után területi követelésekkel lépett fel Csehszlovákiával szemben, elsősorban a Tesíni, az Árvai és a Szepességi régióban. Szovjet nyomásra azonban Prága és Varsó megállapodott abban, hogy az országhatárt szerződésben rögzítik. Varsó csak azzal a feltétellel írta alá a szerződést, hogy határvonalat a későbbiekben a lehetőségek szerint "egyszerűsítik és kiegyenesítik".
Az 1958-ban aláírt újabb szerződés alapján a csehszlovák-lengyel határszakasz 80 kilométerrel lett rövidebb. Az új határ kimérése után kiderült, hogy a kiigazítások következtében mintegy 368 hektár lengyel terület maradt Csehszlovákiában, mégpedig az ország nyugati részében. Ezt kellene a cseheknek visszaadniuk a lengyeleknek, de a felek mindeddig nem tudtak közös nevezőre jutni. Mindkét fél azt állítja, hogy a nyitott kérdés nem okoz gondot a kétoldalú kapcsolatokban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.