Hogyan halt meg Billy, a Kölyök?
2015. március 10. 11:00
A szemtanúk beszámolói és a hivatalos jelentések ellenére régóta tartja magát az a szóbeszéd, hogy a hírhedt törvényen-kívülit, Henry McCartyt nem Lincoln megye seriffje, Pat Garrett ölte meg 1881-ben, hanem még sokáig élt és békében, természetes úton hunyt el. Egy történész petícióban követeli, hogy "posztumusz" adják ki a Vadnyugat pisztolyhősének halotti anyakönyvi kivonatát, így egyszer és mindenkorra le tudnák zárni a vitát, kihúzva a talajt az időről időre felröppenő összeesküvés-elméletek alól.
Korábban
1881. július 14-én este a rettenthetetlen bölényvadász, Pat Garrett, Lincoln megye seriffjé és két társa Billy egyik barátját, Pedro Maxwell-t kérdezte ki annak Fort Sumner-i házában. Már éjfél volt, amikor Billy váratlanul belépett a szobába. "Ő az" - suttogta Maxwell. Billy előrántotta fegyverét, majd spanyolul felkiáltott: "Ki az? Ki az?" Mikor Garrett felismerte a hangját, kétszer rálőtt, az egyik golyó a szívét sebesítette meg, ami azonnal kioltotta életét. Billy, a kölyök halott volt.
Ahogy a hírhedt vadnyugati marha-és lótolvaj legendája az elkövetkező években egyre inkább elterjedt, úgy szaporodtak a kérdőjelek halála kapcsán. Néhányan azt állították, hogy Garrett egy másik embert ölt meg, s konspirált Billyvel, hogy - egy megrendezett gyilkossággal - kézhez kapja az 500 dolláros vérdíjat. Az összeesküvés-elmélet aztán 1950-ben újra teret nyert, mikor egy idős texasi férfi, bizonyos Ollie “Brushy Bill” Roberts bejelentette, ő Billy, a kölyök, s petícióban fordult Új-Mexikó akkori kormányzójához, Thomas J. Mabryhoz, hogy kövessék meg őt. Bár Roberts "vallomása" igen gyenge lábakon át, a vadnyugati törvényen-kívüli halálával kapcsolatos ködöt nem sikerült eloszlatni.
A helyzet tisztázása érdekében Robert Stahl történész a Fort Sumner-i kerületi bírósághoz fordult, majd petíciót nyújtott be az államnak, hogy "visszamenőlegesen" készítsenek halotti anyakönyvi kivonatot, tisztázandó az ügyet. "Elég volt a Billy, a kölyök-imposztorokból" - kezdi 29 oldalas levelét Stahl. "Milliók hisznek azoknak a csalóknak, akik azt állítják, hogy azért nem készült halotti anyakönyvi kivonat, mert nem volt elegendő bizonyíték annak alátámasztására, hogy valóban Billy halt meg azon az estén" - folytatódik a petíció, amely ugyanakkor elismeri, hogy ilyen hivatalos iratot csak a legritkább esetben adtak ki az 1880-as években Új-Mexikóban, különösen az olyan falusias részeken, mint Fort Sumner.
Billy, a Kölyök egyetlen hiteles fényképe (1879 vagy 1880)
"Úgy gondolom, elég bizonyíték támasztja alá azt, hogy Billyt a Pat Garrett pisztolyából kilőtt golyó sebezte halálra, s elég ember volt körülötte, aki ezt bizonyítja" - állítja Stahl, az Arizona Állami Egyetem professor emeritusa, egyben a hírhedt vadnyugati pisztolyhős emlékének ápolásán dolgozó Billy the Kid Outlaw Gang tagja. Petíciójában megemlíti a rendőrkülönítmény, Maxwell, illetve a lövöldözés után a helyszínre siető helyiek tanúvallomásait, amelyek mind megerősítik, hogy az áldozat valóban Billy volt. "Senki nem volt Fort Sumnerben, aki azt állította volna, hogy nem Garrett seriff lőtte le 1881. július 14-én Billyt" - így Stahl.
A történész szerint az 1880-as évek Új-Mexikójában a halottkém szakvéleménye nagyjából megegyezett a halotti anyakönyvi kivonattal, ilyen pedig készült Billy halála után. A hat tagú békebíróság kikérdezte Maxwellt és Garrettet, megvizsgálta a holttestet és a tetthelyet, és megállapította, hogy az elhunyt minden kétséget kizárólag William H. “Billy the Kid” Bonney. A békebírók vezetője az egyik új-mexikói napilapban megjelent levélben megerősítette, hogy valóban "a Kölyök testét vizsgáltuk meg". Miután megbizonyosodtak a halottkémi jelentés valódisága felől, az új-mexikói törvényhozók egyhangúlag megszavazták az 500 dolláros vérdíj odaítélését Garrettnak.
Stahl kutatása szerint a hivatalos verziótól eltérő első magyarázat az 1920-as években jelent meg az El Paso című újságban. Tudományos módszerekkel azonban nem lehet az ügy végére járni, miután az 1904-es árvíz elmosta a Billy nyughelyét jelző síremléket a Fort Sumner-i temetőben. "Nem tudunk DNS-vizsgálatot végezni, mivel fogalmunk sincs, hova temették el a Kölyköt - már ha eltemették egyáltalán" - mondta Stahl.
Bár Új-Mexikó territórium csak 1912-ben lett az USA - negyvenhetedik - tagállama, Stahl nem látja akadályát annak, hogy halotti anyakönyvi kivonatot bocsássanak ki; petícióját Albert Mitchell kerületi bírónak címezte, az ő hatásköre eldönteni, hogy tartsanak-e hivatalos meghallgatást Fort Sumnerben, pontot téve a Billy halálával kapcsolatos mendemondák végére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
- Sztehlo Gábor gyermekmentő tevékenysége a holokauszt árnyékában
- Érzelmi hullámvasút – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap