Elveszett ősi néphez tartozott az inka isteneknek feláldozott kisfiú
2015. november 13. 13:02 MTI
Inka szertartás szerint feláldozott hétéves kisfiú jégbe fagyva mumifikálódott testének géntérképét készítették el argentin és spanyol tudósok, akik a maradványok mitokondriális DNS-e alapján megállapították, hogy a gyerek a kontinensen őslakos, azóta kihalt népcsoporthoz tartozott.
Korábban
Az argentin Aconcagua-hegyen túrázók bukkantak egy hétéves kisfiú fagyott holttestére 1985-ben. Láthatóan nagyon régóta feküdt ott, ezért értesítették a régészeket, akik kiásták a maradványokat - számolt be róla a Science tudományos magazin híroldala. Szakértők megállapították, hogy az azóta Aconcagua-fiúként emlegetett gyereket inka szertarás szerint áldozták fel 500 évvel ezelőtt, teste a száraz, hideg magashegyi éghajlaton mumifikálódott.
A kisfiú a kapakocsa nevű inka rítus áldozata lett: ilyenkor gyerekeket és serdülőket hurcoltak magas csúcsokra, ahol magukra hagyták őket, hogy elpusztuljanak, vagy megölték őket. Az Aconcagua-fiút valószínűleg a fejére mért ütéssel gyilkolták meg. Az inkák hajdani területén számos áldozat múmiájára bukkantak, a kisfiúé volt az egyik legjobb állapotban: 5300 méteres magasságban, "a Föld egyik legszárazabb vidékén" vesztette életét, ez adott reményt arra, hogy a múmia talán az ősi DNS nyomait is megőrizte - magyarázta Antonio Salas, a Santiago de Compostela-i Egyetem tudósa, a nemzetközi kutatócsoport vezetője.
A tudósoknak sikerült a teljes mitokondriális genomot kivonni az egyik tüdő maradványaiból. A mitokondrium a sejt része, DNS-e kizárólag anyai ágon öröklődik. Azért volt jó döntés, hogy belső szervből vettek mintát, mert itt a legkisebb az esélye a minta szennyeződésének. Még az elemzést végző csoport tagjainak génjeit is feltérképezték, nehogy a saját génjeik összekeveredjenek a mintáéval. A múmia genomja semmihez sem hasonlított, amit Salas addig látott. Génjei alapján a C1b-nek nevezett, az Andokban és Közép-Amerikában, valamint Dél-Amerika északi részén általánosan előforduló népcsoporthoz tartozott, mely a legkorábbi, több mint 18 ezer éves őskőkori településekig vezethető vissza.
A kisfiú genomja a sokfelé ágazó C1b-szórványok egyikébe sem illett bele, hanem olyan őslakos népességbe tartozhatott, amelyiket eddig nem azonosítottak. Salas és kutatócsoportja C1bi-nek nevezte a populációt, amely valószínűleg 14 ezer évvel ezelőtt jelent meg az Andokban - írták a Scientific Reportsban megjelent tanulmányukban. Miután végigfésülték a genetikai adatbázisokat, még négy egyént találtak, aki a C1bi-be tartozhat. Hárman a mai Peru és Bolívia állampolgárai, a negyedik az i. sz.. 600 és 1000 között virágzó vari birodalom idején élt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 20:20
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 18:05
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05