Íme az egyetlen csontbizonyíték az ókori keresztre feszítésről
2015. december 18. 14:02
Az igen hosszú haláltusával járó kivégzési forma a Római Birodalomban terjedt el igazán: megbecsülni sem lehet, hogy hány ember lelte halálát a keresztfán. Spartacus felkelésének leverése után például hatezer rabszolgát feszítettek keresztre a Via Appia mentén, de több ezer keresztény is hasonló sorsra jutott. Ennek fényében igen hihetetlennek tűnhet, hogy csupán egyetlen olyan emberi csontot találtak a kutatók, amely még ma is át van szúrva a rómaiak szegével. Ráadásul néhány szakértő ennek hitelességét is erősen kétségbe vonja.
Korábban
A legembertelenebb halálnem
Az egyik leghosszabb ideig tartó kínokkal járó kivégzési módszer a keresztre feszítés volt, amelynek rendszerét a rómaiak idején dolgozták ki: megkorbácsolás után az elítéltnek végig kellett vonulnia a városon, majd általában egy településen kívüli helyszínen szegezték a keresztre. Már a karthágóiak, az egyiptomi ptolemaidák és a zsidók is alkalmazták, ám a Római Birodalomban terjedt el igazán. Egyes elméletek szerint Perzsiából eredeztethető. Több ezer keresztény mártír lelte halálát fára szegezve, a középkorra azonban értelemszerűen visszaszorult a használata. Japánban a 16. századi keresztényüldözések idején ismét „divatba” jött, s vallási áhítatból kifolyólag a mai napig hallani lehet alkalmazásáról.
A „T”, „X”, „Y” vagy a hagyományos alakú kereszten haldokló elítélt napokig is szenvedhetett. A halál zömében a fulladáshoz köthető, ugyanis egy bizonyos idő eltelte után az áldozat – és főként a rekeszizma – annyira legyengült, hogy nem volt képes megemelkedni a levegővételhez. A halált úgy is gyorsíthatták, hogy az ún. „crucifragium” nevű eljárás során a szerencsétlen térdét eltörték, aminek következtében a lábtámasz megszűnt, nem volt képes felnyomni magát, s így 20-30 percen belül megfulladt. A leghíresebb ily módon kivégzett személy Jézus Krisztus volt (neki egyébként nem törték el a lábát, hanem az egyik katona szíven szúrta lándzsájával), ám a rómaiak tömegével feszítették keresztre Spartacus lázadó rabszolgáit is (mintegy 6 ezer embert) a Via Appia mentén a végső vereséget követően.
Az elítélt végtagjait 15-20 centiméter hosszúságú és egy centiméter átmérőjű szögekkel szegezték a keresztfához. A karok rögzítésénél általában a csuklónál ütötték be a szöget, ám egyes esetekben az alkarnál történt az igen fájdalmas bemenetel. A lábak esetén a sarokcsontba vagy a lábközépcsontba ütötték elölről vagy oldalról a szeget.
Az újkori guillotine-nal történő kivégzéshez hasonlóan az ókori keresztre feszítések is nyilvánosak voltak, azonban jóval tovább tartott a halálra ítéltek kínszenvedése. „Az összes halálbüntetés közül a legkegyetlenebb és legfélelmetesebb” – írta Cicero, míg Josephus Falvius zsidó történetíró „a legnyomorultabb halálnemnek” nevezte. A kereszthalál az egyik legelrettentőbb büntetési forma volt, hiszen a gyakran mezítelen és teljességgel megalázott elítélt élete utolsó napjait minden járókelő szeme láttára „élte le”. Minden arra járó láthatta, ahogy a szerencsétlen kiszárad, lassan megfullad vagy éppen egy fertőzés végez vele szép lassan.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet 17:05
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult 15:05
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat 15:05
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről 14:20
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko 09:50
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap