Ritka fotók 19. századi szamurájokról
2016. január 20. 16:36
A szamurájok a japán kultúra legmitikusabb alakjai közé tartoznak. Életükről számtalan könyv és film született, elég csak megemlíteni Kuroszava három és félórás szamurájeposzát, A hét szamurájt, vagy az újabb alkotások közül a kritikusok által nem különösebben, a közönség által viszont annál inkább kedvelt Az utolsó szamurájt. Nem kérdés, a japán harcosok mítosza manapság is megmozgatja az emberek fantáziáját.
Korábban
A szamurájok tartományi harcosokként kezdték pályafutásukat, mielőtt csoportjuk a 12. században, a sógunátus korának kezdetén nagyhatalmú, a tartományurak magánhadseregeként funkcionáló katonai kaszttá szerveződött. A nemes harcosok a japán társadalom legmegbecsültebb tagjai közé tartoztak, és egészen az 1868-ban kezdődő, a feudális rendszert felszámoló Meidzsi-restaurációig központi szerepet töltöttek be a szigetország társadalmi és politikai életében.
A harcosoknak nem volt könnyű dolguk, ugyanis egy olyan új világhoz kellett alkalmazkodniuk, amelyben a császár vezetésével a japán társadalom mindenben igyekezett lemásolni a nyugati mintákat. A feudális állam alapjait – többek között a szamurájok privilégiumait – eltörölték, bevezették a törvény előtti egyenlőséget, a parasztok pedig saját földhöz juthattak. A főnemesség a társasági eseményeken immár nyugati öltözékben jelent meg, nyugati zenével és tánccal szórakoztatta magát, és európai színdarabokat tekintett meg.
A többség nehezen viselte ezeket a változásokat, a szamurájok azonban a modern Japánban sem tűntek el teljesen, sokan közülük ugyanis a politikai vagy az üzleti életbe kerültek át, és volt, aki – nem függetlenül attól, hogy múltjuknak köszönhetően továbbra is közmegbecsülésnek örvendett – komoly karriert futott be ezen a területen is. A nemes harcosok emléke még a 20. században is tovább élt. A japán társadalom 1920-30-as években történő militarizálódása, valamint a japán katonák végletekig szolgálatkész, a vereséget teljes megszégyenülésnek tekintő, ezért ehelyett gyakran inkább a halált választó szellemisége is szorosan kötődött a szamurájhagyományokhoz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 20:20
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale 18:05
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája 16:05
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski 15:05
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor 09:50
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója 09:05
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap