A sofőré lett a "szomorú királyné" öröksége
2016. február 24. 09:59 MTI
Bátyja sofőrjére szállt Reza Pahlavi néhai iráni sah 2001-ben elhunyt második feleségének hagyatéka egy keddi kölni bírósági döntés szerint. Szoraja Iszfandiari a fivérét jelölte meg örökösének, Németországban élő testvére azonban néhány nappal a "szomorú királyné" után szintén elhunyt. A férfi egy jegyzetfüzetben rövid végrendeletet hagyott hátra, amelyben sofőrjére, egyben titkárára hagyta vagyonát.
Korábban
Szoraja rokonai és a sofőr között évekig tartó pereskedés vette kezdetét, amelynek a keddi bírósági döntés vetett véget azzal, hogy érvényesnek ismerte el a jegyzetfüzetbe firkantott végrendeletet, és úgy határozott, hogy Bidzsán Iszfandiari németországi vagyona a sofőré. A vagyon nagysága nem ismert.
Szoraja Iszfandiari 1932-ben született Iszfahánban, az egykori perzsa birodalom volt fővárosában. Anyja német volt, apja a bahtijári törzs egyik vezető családjának leszármazottja. Nagyapja a 19. század végén a bahtijárik legfőbb vezetője volt. Szoraja angol misszionáriusok iráni iskolájában nevelkedett, majd egy előkelő svájci lányintézetben töltötte kamaszéveit.
Kivételes szépsége mellett előkelő származása is szerepet játszott abban, hogy Reza Pahlavi őt választotta társául a pávatrónra, amikor az 1940-es évek végén elvált első feleségétől, Fauzia hercegnőtől, aki az egyiptomi Faruk király testvére volt. A sah saját húgát küldte leánykérőbe a gazdag olajmezőket birtokló befolyásos családhoz, és 1951-ben ülte meg lakodalmát Szorajával.
A királyi hitvesnek termett bahtijári hercegnő csalódást okozott az uralkodónak: nem tudta trónörökössel megajándékozni. Pahlavi, aki biztosítani akarta családja utódlását az iráni trónon, 1957-ben elvált tőle. Szoraja a következő év tavaszán elhagyta Teheránt.
Később Rómában, Németországban és Franciaországban élt, próbálkozott a színészi pályával, nem túl nagy sikerrel. Sokat utazott, számos kaland és küszöbönálló házasságok híre lengte körül, de biztosan csak annyit tudni, hogy öt évig élt együtt egy fiatal olasz rendezővel, aki azonban életét vesztette egy repülőgép-szerencsétlenségben. A boldogtalan szépség 1991-ben A magány palotája címen adta közre élettörténetét. Hatvankilenc évesen halt meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap