Ülő holtak és lefejezett karvalyok – mit tudunk a viking-kor előtti vikingekről?
2016. április 1. 17:59
Az ún. viking kor kezdetét a közmegegyezés szerint 793. június 8-ához, az észak-angliai Lindisfarne kolostorának kifosztásához és felgyújtásához szokás kötni. Arról, hogy mi történt ezen időpont előtt, két, Észtország legnagyobb szigetén, Saaremaán felfedezett hajóroncs segítségével szerezhetünk bővebb információkat.
Korábban
Vezetékfektetésből régészeti szenzáció
2008-ban az Észtország legnagyobb szigetén, Saaremaán található Salme nevű faluban elektromos vezetéket fektető munkások még alig kezdték el a földet ásni, amikor ősi tárgyakban és csontokban akadt meg a szerszámuk. Azonnal leálltak a munkával, és szakértőket hívtak a helyszínre. Az ásatások rögtön megkezdődtek, és mire a feltárás 2012-re befejeződött, már nyilvánvalóvá vált: a munkások különleges lelőhelyre bukkantak. A régészek harminc méteren belül két, 8. század közepére datálható viking hajós temetkezést tártak fel.
A nagyobbik hajó az első ismert viking vitorlás, amelyet a Balti-tengernél találtak. Mindkét hajó több évtizeddel, közel 100 évvel idősebb, mint a neves, 1903-ban felfedezett osebergi hajó. Szintén mindkét vitorlásról elmondható, hogy több, csatában elhunyt harcos végső nyughelyeként szolgált. Az elhunytak mellé temették használati tárgyaikat – fegyvereiket, késeiket, fésűiket, játékaikat. Mint kiderült, egyik Salmén talált tárgy sem a temetkezés helyszínének közeléből származik: a Balti-tenger mentén húzódó skandináv települések lakóihoz köthető ötvösmunkáról árulkodnak, vagyis megállapítható, hogy a férfiak nem az ásatási helyszín, azaz végső nyughelyük közelében éltek.
A kutatók (pontosabban a munkások) elsőként a kisebb, Salme 1 névre keresztelt hajóra bukkantak rá. A Tallini Egyetem Jüri Peets által vezetett kutatócsoportja kezdetben hajlított kardok, hajószegecsek, és két agancsból készült kocka maradványaira is rábukkant. Ahogy a régészek tovább kutattak a földben, fegyvereket, valamint emberi és állati csontokat is találtak. Többek között 75 darab, bálna- vagy szarvasmarhacsontból készült (köztük öt díszített) játék darabjaira is rábukkantak.
Már a fegyverek kialakítása is arra utalt, hogy a sír keletkezése az ún. Vendel-korra tehető (i. sz. 600-600), és a feltételezést az emberi csontmaradványok szénizotópos vizsgálata is megerősítette: a sír 750 körülre datálható. A régészeknek a hajó rekonstrukciója során nem volt könnyű dolga, mivel a tatot a kábelezési munkák során gyakorlatilag kettévágták, a fa hajótest pedig szinte teljesen elrohadt, ennek ellenére megállapították, hogy egy körülbelül 11,5 méter hosszú, 2 méteres maximális szélességű hajóról van szó, amelynek mérete és alapján a kutatók arra következtetnek, hogy 12 evezővel rendelkezhetett. A hajószegecsek méretéből pedig megállapítható, hogy a hajó viszonylag vékony deszkákból készült, ebből következően pedig könnyű volt irányítani, vagyis majdnem bizonyosan egy katonai vitorlásról van szó.
A hajón hét nagy termetű férfi maradványait találták meg. Hárman közülük haláluk idején már elmúltak 30 évesek, a többiek 30 év alattiak voltak. A csonttani és fogszakértői vizsgálatok azt mutatják, hogy mindannyian jó egészségnek örvendtek – mindössze egyikük szenvedett fogszuvasodástól. A hajóorr északkeleti irányba néz, az emberi maradványok többségét pedig a hajó közepén és a tatjában találták meg. A pontos pozíciójukat a kutatók nem tudták megállapítani, a bizonyítékokból azonban arra következtetnek, hogy ülő helyzetben temették el őket. Az állati csontokon mészáros munka nyomait találták meg a régészek. Talán egy halotti toron fogyasztották el húsukat, de az is lehet, hogy a legénység vitte magával az állatokat élelemként. Érdekesség, hogy lefejezett karvalyok és héják csontjait is megtalálták a helyszínen. A ragadozó madarakat feltehetően a legénység tagjai fogyaszthatták el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap