2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nagybaczoni Nagy Vilmos emlékére

2003. június 18. 22:23

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarának falán avattak emléktáblát az egykori honvédelmi miniszter emlékére. A koszorúzáson részt vett a Honvédelmi Minisztérium, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete is.

Nagybaczoni Nagy Vilmos
Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes a magyar történelem egyik nehéz pillanatában került a miniszteri bársonyszékbe. Honvédelmi miniszterré történt kinevezését követő rövid működési ideje alatt (1942. szeptember 24 – 1943. június 12) is rendkívül sokat tett a fronton harcoló és a hátországban tevékenykedő magyar katonákért, nem feledkezve meg a munkaszolgálatosokról sem, akik érdekében számos könnyítő rendelkezést adott ki. Ezzel azonban magára vonta a szélsőjobboldali ellenzék heves támadását. Náciellenes miniszterként, a munkaszolgálatosokkal szembeni humanista magatartásával kiemelkedett akkori tiszttársai közül, hiszen – mint ahogy az emléktábla szövege is hirdeti – „ember maradt az embertelenségben”. Hamarosan lemondatták, a nyilas hatalomátvétel után Sopronkőhidára internálták, majd Németországba hurcolták. 1945. május 1-én helyezték szabadlábra, azt követően hazatért, de Magyarországon élete végéig mellőzték. Haláláig, 1976. június 21-ig Piliscsabán élt.

Munkaszolgálat
A második világháború alatt Magyarországon működő munkaszolgálat sok tekintetben egyedülálló volt. Bár a tengelyhatalmak szövetséges államainak mindegyikében létezett bizonyos formában kényszermunka a »nemkívánatos elemek« számára, ezt csak Magyarországon szervezték katonai alapon. A magyar munkaszolgálat jól kiépített rendszere a háború végéig jóval több mint százezer hadköteles korú, megbízhatatlannak és fegyverforgatásra alkalmatlannak tekintett zsidót dolgoztatott. Noha a rendszert eredetileg a legkülönbözõbb »megbízhatatlan« személyek - románok, szerbek, szlovákok stb. - számára találták ki, mégis elsősorban zsidóellenes intézményként mûködött.
  • 1884. május 30-án született Parajdon
  • A Ludovika Akadémia elvégzése után 1905-ben hadnagy lett
  • 1909–12 között a bécsi Hadiiskolán tanult
  • 1914-ben lett vezérkari százados
  • Az I. világháború idején különböző vezérkari beosztásokat töltött be csapatoknál és a Honvédelmi Minisztériumban
  • 1919-ben vezérkari őrnagy
  • 1927–31 között az I. vegyesdandár vezérkari főnöke
  • 1931–33 között a honvédség főparancsnokának szárnysegéde volt
  • 1934-ben vezérőrnaggyá léptették elő
  • 1935–36-ban a Honvédelmi Minisztérium Katonai Közigazgatási Csoport főnöke
  • 1937-től altábornagy
  • 1938–39-ben az I. hadtest parancsnoka
  • 1939–40-ben gyalogsági szemlélő
  • 1940-től 1941-ig nyugdíjazásáig az 1. hadsereg parancsnoka volt
  • 1942. szept. 24-től 1943. jún. 12-ig a Kállay-kormány honvédelmi minisztere

    Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

    Miért támogassam a Múlt-kort?

    2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
    Olvasta már a Múlt-kor
    történelmi magazin
    legújabb számát?

    kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

    Nyomtatott előfizetés vásárlása
    bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
    Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
    9 945 ft 8 990 Ft
    Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
    Az első 500 előfizetőnek.
    20 000 ft 14 990 Ft
  • Játsszon!

    Miről híresült el I. Miklós pápa?

    Történelmi adattárak

    Mi történt a szülinapomon?

    Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

    Bezár