A rejtélyes ókori védműrendszer, a Csörsz-árok újabb szakaszára bukkantak
2018. október 11. 13:51 MTI
A Csörsz-árok (Ördögárok) sáncrendszer újabb szakaszát tárták fel régészek a hajdú-bihari Nagykereki térségében az M4-es autópálya építését megelőző régészeti munka során - jelentette be a helyszínen tartott szerdai sajtótájékoztatón a debreceni Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettese.
Korábban
Dani János elmondta: a feltárást az elmúlt hetekben két kollégája, Deák Rita és Szabó László régészek végezték. Hozzátette: a Csörsz-árok évszázadokkal ezelőtt határzóna volt, a védvonalnak ez a szakasza most szinte teljesen egybeesik a magyar-román államhatárral. Az egykor nagyjából 1200 kilométer hosszúságú, a Dunakanyartól a Dél-Alföldig húzódó sáncrendszerről megjegyezte: ma is vitatott, hogy a védmű mikor épült, kik építették és mi ellen védte a tőle nyugatabbra fekvő területeket.
Kiemelte: az egyik elképzelés szerint a római császárkorban, a Pannóniát birtokló rómaiak hadmérnökök segítségével építették, és az észak, észak-kelet felől betörő germán törzsek ellen védte a szarmata területeket. Mások az avar korra teszik keletkezésének idejét, de vannak, akik szerint az Árpád-korban építették - fűzte hozzá.
A Nagykerekinél talált sáncrendszerről elmondta: a régészek 5 méter széles, 2-2,2 méter mély külső árkot tártak fel. Az előkerült fegyverek bizonyítják, hogy valóban védelmi rendszerről van szó, a feltárás során vaskés, vas lándzsahegy, vas nyílhegy és sarló került elő a földből. Több sírhelyet is feltártak, az egyik legkülönlegesebb lelet egy törött gerincű, bevert koponyájú ember csontváza, amelyet hamarosan antropológus vizsgál majd meg - hangsúlyozta.
A régészeti igazgatóhelyettes elmondta, hogy a sztrádaépítés kivételes lehetőség volt számukra, hiszen az autópálya nyomvonala keresztezte az egykori védműrendszert, így 40-50, helyenként 70 méter szélességben tudtak feltárást végezni. A régészek egy monumentális, hármas tagolású erődrendszert találtak, amely eredetileg különböző árkokból, sáncokból és sűrűn egymás mellé állított, kihegyezett karokból emelt kerítésből állt - közölte, hozzátéve, hogy az ásatás eredményeként a régészek állást foglalhatnak majd a Csörsz-árok keletkezésének és szerepének ma még vitatott kérdéseiben. Kreiter Eszter, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. régészeti igazgatója a tájékoztatón elmondta: a Déri Múzeum a kft. koordinációja mellett végezte a feltárást. A régészeti munka az M4-es autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki közötti szakaszán 2017 szeptemberében kezdődött. Egy év alatt mintegy 260 ezer négyzetméteren 29 régészeti lelőhely feltárását végezték el a szakemberek - fűzte hozzá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 2024.05.18.