Az apácák szüzességének jelentőségét boncolgatta a középkori apátnő enciklopédiája
2018. október 25. 13:51 Múlt-kor
A Hortus deliciarum különleges alkotása a középkornak és nem csak azért, mert ez az első olyan enciklopédia, amelynek szerzőjéről bizonyosan tudjuk, hogy nő volt. A benne található képek és versek bepillantást engednek abba is, hogy miként fogták fel saját szerepüket a korabeli apácák.
Korábban
A Hortus deliciarum – A gyönyörűségek kertje – című díszes enciklopédia a középkor egyik legkülönlegesebb alkotása. A könyv 1167 és 1185 között készült az Elzászban található hohenburgi apácakolostorban. Szerzője a zárda apátnője, Herradis von Landsberg volt, így ez az első olyan enciklopédia, amelynek szerzője bizonyosan nő volt. Ugyan a könyv eredetije sajnos megsemmisült 1870-ben, amikor a francia-porosz háború során ágyútalálat érte a strasbourgi könyvtárat, de korábbi másolatok révén szerencsére ma is tanulmányozhatjuk a mű legnagyobb részét.
A Hortus deliciarum műfajának megfelelően a kor tudományos ismereteit összegzi és renkdívül széles műveltségről tesz tanúbizonyságot. Az ókori filozófusok munkái és az arab tudósok írásai épp úgy visszaköszönnek benne, mint a párizsi iskola legfrissebb szellemi áramlatai. A szöveget 336 miniatúra díszíti és a főszöveg mellett gyakran olvashatjuk Herradis saját költeményeit is, amelyet a zárdában élő apácatársainak címzett.
Eme képek és versek révén nem csak a 12. században élt apátnő műveltségéről győződhetünk meg, hanem bepillantást nyerhetünk abba is, hogy miképp szemlélte egy középkori apáca a világot és benne a saját szerepét. A kötetben ugyanis végig metaforák és szimbólumok sorával találkozhatunk, amelyek a témával foglalkozó történész, Christine Arguello szerint rendre a szűzi tisztaság, a világi örömök, a világvége és a megváltás kérdését boncolgatják.
A Hortus deliciarum képein gyakran jelennek meg különféle szörnyetegek, démonok, pokolbéli jelenetek, valamint a hét főbűn allegóriái is. Herradis szövegszéli írásai pedig arra biztatják az olvasót – vagyis az apácákat –, hogy helyezkedjenek bele a bibliai történetekbe és érezzék át saját felelősségüket és azt, hogy mi a jelentősége apácai fogadalmuknak.
Jó példa erre az a kép, amely a mitikus tengeri szörny, a Leviatán (aki az Újszövetségben az Antikrisztus megtestesítőjeként jelenik meg) Jézus általi legyőzetését ábrázolja. A kép tetején maga Krisztus látható isteni valójában, aki egy horgászbotot tart, amelyről aztán próféták sora lóg le, a kötél végén ismét – ezúttal már emberi formában, megfeszítetten ábrázolt – Jézussal. Alattuk a tátott szájú Leviatán látható, amint éppen bekapni készült a „csalit.”
A kép szimbolikája egyértelmű: az Úr épp a szörnyeteg legnagyobb gyengeségét, a testi vágyaiból fakadó mérhetetlen falánkságát használja ki és így arat felette győzelmet. A kép másik oldalán Herradis egy Szűz Máriáról szóló írása olvasható, ami teljessé teszi az üzenetet. A szűztől született Jézus alakja, mint a világi kísértéseket elutasító, elmélkedő élet szimbóluma jelenik meg, amely egyértelműen párhuzamba állítható a korabeli apácaság ideáljával.
Az apácák ily módon magukat nem pusztán önmegtartóztató, a világtól elvonult közösségnek fogták fel, hanem úgy vélték, hogy áldozatukkal a világra leselkedő gonosszal veszik fel a harcot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 2024.05.06.
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 2024.05.06.