Magyarok a világban a 20. században

Elkezdődött egy új évszázad. Ha a jövő századfordulón unokáink, dédunokáink, tanítványaink visszagondolnak majd a nemrég lezárult 20. századra, mi juthat eszükbe? Száz év múlva mi lesz róla a történelemtankönyvekben? Utódaink arra fognak emlékezni, amit a 20. század adott az elkövetkező évszázadoknak. Külföldieknek szánt turistakönyveink Magyarországot még a tokaji bor, a pirospaprika, a cigányzene és csárdás országaként akarják eladni. Nem mondjuk el, hogy a kocsi (1400) és a gyufa (1836), a wolframszálas (1903) meg a kripton töltésű (1934) villanykörte, a golyóstoll (1943) és a Rubik-kocka (1978), a váltóáramú technika (1883) és a transzformátor (1885), az áramvonalas repülőgép (1928) és a Coca-Cola-doboz nyitása (1970), a radioaktív nyomjelzés (1913) és az atomreaktor (1942), az elektronikus programozású számítógép (1946) és az időelosztásos számítógéprendszer (1960), a Basic nyelv (1964) és a Windows Word szövegszerkesztő (1990), az Excel adatkezelő (1992) és a Pentium mikroprocesszor (1995) olyanok agyában született meg, akiknek Magyarországon ringott a bölcsője. Ébren álmodók Ma már nem ceruzával vagy tollal, hanem golyóstollal (Bíró József, 1899- 1985 szabadalma) vagy e-maillel (Kemény János, 1916-1992 alkotása) írunk egymásnak. A Guttenberg-galaxissal versenyre kelt Hollywood, a pletyka és újság helyét elfoglalta a mozi, a színes televízió, az internet. A legenda szerint Hollywoodot magyarok létesítették. Ez igaz is, de csak részben. Magyar beszédet gyakran hallani Hollywoodban. Zukor Adolf (1873-1976) alapította a Paramount filmvállalatot, Fox Vilmos (1878-1955) a 20th Century Fox filmgyárat. Korda Sándor (1893-1956) először Magyarországon filmezett, de az 1918-19. évi köztársasági kormány alatt vállalt hivatala miatt 1919-ben Nyugatra kellett távoznia, Hollywoodban és Angliában 100 filmet rendezett (Bagdadi tolvaj, Vörös Pimpernel, VIII. Henrik magánélete stb.), amikért az angol királynő lovaggá avatta. Kertész Mihály (Michael Curtiz, 1888-1962) volt a rendezője a Casablanca, a Robin Hood kalandjai stb. filmeknek. Andy Vajna rendezte a Rambót, Evitát stb. Lengyel Menyhért (1880-1974) volt a Basic Instinct (Elemi ösztön) szövegírója, Joe Esterhas (1944-) írta a Ninocska és a Flashdance szövegkönyvét. Kovács László (1933-) volt az Easy Rider (Szelíd motorosok) és a Free Willy (Szabadítsátok ki Willyt) operatőre, Zsigmond Vilmos (1930-) fényképezte a Harmadik típusú találkozások és A szarvasvadász c. filmeket. Még ismertebbek a filmszínészek: Lugosi Béla (1882-1956) furcsa (értsd: magyaros) kiejtése életszerűbbé tette Frankenstein és Drakula alakítását, Gábor Zsazsa (1917-) bája a Moulin Rouge filmet. Ciccolina (Staller Ilona 1951-) fizikai vonzerejét dramatizálta az Orgia Atomica. A teljesítményeket a filmszakma "Nobel-díja", mintegy tucatnyi Oscar honorálta. A mozit a 20. század záró harmadában követte a televízió. A színes televíziót és a mikrobarázdás hanglemezt Goldmark Péter Károly (1906-77) szabadalmaztatta. A legtöbb információt szemünk szolgáltatja. A tárgyak háromdimenziós formáját kétdimenziós síkon rögzíteni és arról rekonstruálni képes hologram (= teljes kép) Gábor Dénes (1900-79) alkotása, aki ezért Nobel-díjat kapott. Az atomkor előkészítésében Hevesy György (1885-1966) ismerte fel, hogy a kémiai ólomnak két változata van: egy stabil és egy radioaktív. (Az izotóp fogalmát Soddy csak fél évvel ezután vezette be.) Hevesy arra gondolt, hogy az aktív izotópot keverve az ólomhoz annak útja nyomon követhető a természetben. Így jutott el Hevesy a radioaktív nyomjelzés, majd a kémiai kormeghatározás, stabil elemek neutronnal történő aktiválása, sugárdiagnosztika kidolgozásához, amivel a Nobel-díjat is kiérdemelte. Szilárd Leó (1898-1964) Londonban [...] megpróbált pénzt szerezni, hogy kísérletileg megtalálja az alkalmas magreakciót, de hiába. Mindenesetre szabadalmaztatta az energiatermelő láncreakció ötletét és azt a Brit Admiralitás által titkosíttatta (1934). Már az USA-ban volt (1939), amikor sikerült kísérletileg kimutatnia, hogy a neutron által kiváltott uránhasadásban valóban újabb neutronok válnak szabaddá. Ezt Fermi mérése megerősítette. 1942 decemberére Fermi irányítása alatt elkészült és működni kezdett az első atomreaktor. Az indításnál Szilárd is, Wigner is jelen volt. A háború után Fermi és Szilárd közösen kapták meg a neutron atomreaktor amerikai szabadalmát. (Szilárd 1958-ban elnyerte az Einstein-díjat.) 1942-ben már az Egyesült Államok is háborúban állt Japánnal és Németországgal, az atombombát ígéretes (egyben fenyegető) lehetőségnek ítélték. Mielőtt az atombomba elkészült volna, Németország kapitulált. Ezért Szilárd, Wigner, Teller és sok más tudós az atombomba bevetése ellen foglalt állást. De a bombák Oppenheimer irányításával elkészültek, könnyűuránból készült atombombát dobtak Hirosimára, plutóniumbombát Nagaszakira. Az amerikai hidrogénbomba Teller unszolására és javaslata alapján 1951-re készült el, a szovjet hidrogénbomba Szaharov és Zeldovics irányításával 1953-ra. A kibontakozott hidegháborúnak végül is az amerikai informatikai fölény vetett véget: a Teller által kezdeményezett csillagháború, ami az atombombát szállító ballisztikus rakéták elhárítását célozta meg. (Teller megkapta az Einstein-díjat 1958-ban és a Nemzeti Tudományos Díjat 1986-ban.) Űrkorszak Adous Huxley Szép új világ című regénye szerint a jövő évezredek emberei Ford T-autómodelljének megjelenésétől (1908) számítják majd az éveket. Ez a kocsi 40 km/óra sebesen futott és 20 év alatt 16 milliót adtak el belőle, az tehát minden harmadik amerikai családban megjelent! 1999-ben a Globális autómobil választási Alapítvány a Ford T-modellt deklarálta a 20. század autójának. Tervezője Galamb József (1881- 1955) volt. Európa akár 10 évvel korábbról is kezdhetné a Modern Idők számítását: az első kormányozható léghajó 1897-ben tette meg próbaútját a Bodeni-tó felett, tervezője és építője Schwartz Dávid (1850-1897). Kármán Tódor (1881-1963) Németországban a mozgó tárgyak által keltett légörvényeket tanulmányozta. Innen hívták Kaliforniába, ott fejlesztette ki a járművek (repülőgépek) áramvonalas alakját. (Az áramvonalas alak azután a 20. század esztétikai szimbólumává lett.) Amikor jött a második világháború, az amerikaiak számára a Csendes-óceánon fontossá vált, hogy Japán ellen küldött repülőik rövid kifutópályáról (anyahajóról) is felszállhassanak. Erre fejlesztették ki Kármán Tódor irányításával a lökhajtásos repülőket (Jet Propulsion Laboratory), amik mára a repülőgép leggyakoribb változatává lettek. A lökhajtásos repüléstől már csak egy lépés volt a rakétafejlesztés, amit a hidegháború tett fő technikai kihívássá. Kármán Tódor fejlesztette ki a szilárd hajtóanyagú rakétákat. A szovjet Szputnyik sikerére az USA a Holdra szállással válaszolt. A Holdra embereket vivő Apolló űrhajók pályáját Szebehelyi Viktor (1921-97) tervezte meg. Az űrhajósok "a világ legdrágább autóján", a Pavlics Ferenc által tervezett holdbogáron közlekedtek. A Holdon, majd a Marson mintákat gyűjtő és elemző automaták Kármán tanítványának, Bejczy Antalnak (1933-) a tervei alapján készültek. (Meg is kapta az Amerikai Űrhivatal Különleges Szolgálati Díját 1991-ben.) A radart a második világháború alatt légvédelemre fejlesztették ki több helyen. Ezt a Hold távolságának mérésére elsőként egymástól függetlenül J. H. de Witt Amerikában (1946. január 10.) és Bay Zoltán (1900-92) Újpesten alkalmazta (1946. február 6.). Radarral észlelt szovjet szputnyikok indítási energiáit Izsák Imre (1929-65) számította, de híressé őt az tette, hogy a mesterséges holdak pályamozgásából meghatározta a Föld pontos méreteit, alakját, a tengerek szintjének alakulását. Az informatikai forradalomban Az információelméletet kibontakoztató Brillouin és Wiener Szilárd Leót tekintik az informatika megalapítójának, ahonnan napjaink legdivatosabb (és legtöbb pénzt hozó) tudománya fejlődött. Szilárd vezette be az információ elemi kvantumát (igen/nem), amit a mai fiatalok bit néven ismernek. A gyors információfeldolgozás döntővé a második világháború során vált. Neumann János (1903-57) eredetileg a matematika és kvantummechanika axiomatikus alapjaival foglalkozott Amerikába menekülve. Neumann megtanulta az elektronikát és kifejlesztette az elektronikus programozású számítógépeket (1945), amiket ma milliószám használnak világszerte. Megkapta az Egyesült Államok Érdemérmét (1954), amiért útjára indította a 20. század második felének informatikai forradalmát. A számítógépek adatok (bitek) tömegét tárolják memóriájukban, ezeket az adatokat egy "szilíciummorzsa" kezeli, a mikroprocesszor. Andy Grove (Gróf András, 1938-) ismerte fel, hogy a "gondolkodás" (mikroprocesszor) sebessége adja a számítógép igazi értékét. Az INTEL (intelligens elektronika) vezéreként évente megtöbbszörözte a mikroprocesszorok sebességét. Intel mikroprocesszor "gondolkozik" a számítógépek 90%-ában. A TIME hetilap 1997 emberének nevezte őt. A számítógép az operációs rendszeren keresztül érintkezik használójával. Ma a felhasználó egérrel közlekedik a Windows képernyőin. Ezeket a szemléletes "ablakokat" ifj. Simonyi Károly (1948-) fejlesztette ki. Ugyanő alkotta meg az Excel adattároló és adatkezelő rendszert, valamint a Windows Word szövegszerkesztőt, ami már menetközben láthatóvá teszi a kinyomtatni szánt szöveget. Simonyi ma a Microsoft főtervezője. Róla írta a Hör Zu német magazin: "Ő az az ember, aki Bill Gatest gazdaggá tette." A számítógép elterjedése a matematika bizonyos (kombinatorikával, valószínűséggel kapcsolatos) fejezeteinek matematikán túlnyúló jelentőséget adott. Ilyen fejezeteket művelt Erdős Pál (1913-96), Lax Péter (1926-), Lovász László (1948-), Bott Raoul (1923-), eredményeikért mind a négyen elnyerték a matematika legtekintélyesebbnek számító díját, a Wolf-díjat. Az amerikai-szovjet nukleáris leszerelési tárgyalások idején merült fel az igény, hogy olyan rugalmasabb játékelméletet dolgozzanak ki, ami akkor is használható, ha az ellenfél kártyáit nem ismerjük, és az ellenfél blöfföl. Harsányi János (1920-) az ilyen "nem kooperatív játékok úttörő elemzéséért" kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat. Így magyarok váltak a hidegháború néven elhíresült "játék" fő teoretikusaivá. A játék teoretikusai után érdemes szólni a játékosokról is. Kosztolany André (1906-99) dollármilliókat nyert, mert az első világháború után előre látta a nagy tőzsdekrachot New Yorkban, a második világháború után pedig a német gazdasági csodát. Még híresebb lett Soros György (1930-), aki végigjátszotta a holokauszt "szerencsejátékát" Magyarországon, azután - a történendőket előre látva - matematikai komolyságú analízisével dollármilliárdokat nyert a tőzsdén. A történelem keresztútján Történelmi tény, hogy az emberi kultúra kimagasló személyiségei egyenlőtlenül oszlanak el a téridőben. A Nobel-díjasok születési helyei is sűrűbbek (lakosságszámhoz viszonyítva) a Nyugat- és Kelet-Európát elválasztó sávban, ami gyakrabban volt világháborúk frontvonala. Nyugodt korokban csak társadalmi beilleszkedésre (jól bevált minták utánzására) van szükség. Változó égbolt alatt azonban nem működnek a régi sablonok, a változékony időjárás a kreatív egyéneknek kedvez. Hazánk a történelem keresztútján fekszik. Az emberi lélek tizenéves korban a legérzékenyebb, ekkor épül ki saját értékrendje. Vastagbetűs hőseink neve mellett feltüntetett születési évek 1900 táján és az 1920-as évek táján sűrűsödnek, ami azt jelenti, hogy a két Nagy Generációnak világháborúk voltak az iskolái. A pedagógia azt tanítja, hogy ingergazdag környezet kihozza a tehetséget. (Mármint abból, aki kibírja.) Milyen kiváltságos tartományok ezek a téridőben! Határok átlépése Koestler Artur (1905-83) - kipróbálván különböző kultúrákat (Palesztinától Németországig, Japántól Kaliforniáig), megkóstolván különböző börtönöket (Szovjetuniótól Franciaországig, Spanyolországtól Angliáig) - élete utolsó éveiben az emberi kreativitás titkát kutatta; erről a Szilícium Völgyben hallgattam előadását. Szerinte művészetben és tudományban egyaránt az jellemző a lángelmére, hogy fölismerik olyan mindenki által tudott fogalmak összefüggését, sőt azonosságát, amiknek kapcsolatára eddig senki nem gondolt. (Példák a tudomány korábbi történetéből: elektromosság/fény, hő/rendetlenség, tömeg/energia, DNS/öröklődés, mutáció/evolúció.) Vannak, akik sem a politikai, sem a diszciplináris határokat nem nagyon tisztelik. Például a tudományok elfogadott felosztásának keretei között nehéz volna megmondani, hogy Békésy György, Gróf András, Hevesy György, Neumann János, Oláh György, Polányi Mihály, Teller Ede, Telegdi Bálint, Wigner Jenő vegyészmérnökök-e (amint egyetemi diplomájuk állítja), vagy matematikusok, fizikusok, informatikusok, biológusok és filozófusok. A biofizika mostanra fontossá vált határterület. Magyarok látnivalóan nem képesek ellenállni a biológiai csábításnak. Bárány Róbert, Bauer Ervin és Szent-Györgyi Albert az orvostudomány irányából, Békésy György, Hevesy György, Szilárd Leó és Vicsek Tamás műszaki témák felől merészkedett erre a diszciplínák közt húzódó - azokat korábban "szétválasztó" - szűzföldre. Ilyen kalandozások tették lehetővé, hogy hőseink különböző kultúrákat átéljenek, különböző diszciplínákat összekapcsoljanak, ezáltal formálják a kort, amit 20. századnak mondunk. Összefoglalva: - az ATOMKOR alapvetően átalakította a gazdaságot, orvostudományt, világpolitikát; elindítója vitán felül Szilárd Leó, az atomreaktor felfedezője és szabadalmaztatója; - az ŰRKORSZAK Kármán Tódornak köszönhetően lett realitássá; - az INFORMATIKAI FORRADALOM szupertitkos katonai programból fél évszázad alatt elérkezett iskoláinkba és otthonainkba, a mai elektronikus számítógép pedig Neumann János alkotása.

* A 20. század elmúlt. Milyen lesz a 21. század történelme? Végzet-e, hogy a magyar föld vadul merész lángelméket szül? (Reméljük: igen, hiszen most is elég huzatos ez a táj.) Végzet-e, hogy e lángelméjű gyermekeit ne értse a magyar társadalom, hogy fiaink csak messze földön leljenek megértést és biztatást? Talán nemcsak a világtörténelem, hanem a magyar valóság is alakítható. Talán vad tehetségeire egyszer már itthon is jobban felfigyel a magyar társadalom.