Az elmúlt évtizedekben háromszor maradt el az olimpia, ám még sohasem halasztották el
2020. április 2. 16:01 Múlt-kor
Az első modernkori olimpia, az 1896-os, Athénban megrendezett nyári olimpiai játékok óta idáig három alkalommal kellett törölni a világ legjelentősebb nemzetközi sporteseményét: 1916-ban az első világháború, valamint 1940-ben és 1944-ben a második világháború miatt. Bár az olimpiai játékok megrendezését a második világégés után az egykori két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió politikai bojkottja és két terroristatámadás is veszélyeztette, a második világháború befejezését követően egészen a COVID-19-es járványig olimpiát még sohasem töröltek vagy halasztottak el. A világjárvánnyá terebélyesedő koronavírus miatt azonban az idei tokiói nyári olimpiát egy évvel később rendezik majd meg.
Korábban
Diszkvalifikált németek
Az 1916-os olimpiát a Német Birodalom fővárosában, Berlinben rendezték volna, ahol egyébként egy lenyűgöző, 30 ezer férőhelyes stadiont is felépítettek, de az első világháború 1914-es kitörése és a fél világ hadba vonulása miatt nem volt olyan ország, amely sportolókat küldött volna Berlinbe, így az olimpiát végül nem rendezték meg.
A belgiumi Antwerpenben 1920-ban megrendezett olimpiai játékokon először fordult elő, hogy nemzeteket készakarva kizártak a játékokon való részvételből. A kizárt nációk pedig az első világháború kitöréséért bűnösnek kikiáltott német mellett a többi vesztes ország, nevezetesen: Ausztria, Magyarország, Bulgária és Törökország volt. Az olimpiai tisztviselőket az sem zavarta, hogy a weimari Németországnak ekkor már egy demokratikusan megválasztott, haladó kormánya volt, sőt négy évvel később rátettek egy lapáttal, ugynis a német sportolókat a rákövetkező, 1924-es olimpiáról is kizárták.
Húsz évvel az eltörölt 1916-os játékok után az olimpia végre megérkezett Berlinbe, bár ekkorra már a demokratikus Németországnak írmagja sem maradt; a rendezők a fajelmélettől és az árjatudattól átitatott nácik voltak. Az amerikai zsidó és katolikus szervezetek egységfrontba tömörültek és megpróbálták rábírni az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságát, hogy bojkottálják az 1936-os berlini játékokat, de a bizottság elnöke, a német szimpatizáns Avery Brundage lesöpörte a tárgyalóasztalról a javaslatot.
A Hitler által hangoztatott faji felsőbbrendűség teóriáját azonban pont egy amerikai feketebőrű atléta, a Berlinben négy aranyig jutó rövidtávfutó, távolugró Jesse Owens cáfolta meg. Hitlernek még az indiaiak is borsot törtek az orra alá, amikor férfi gyeplabda csapatuk az olimpiai döntőben 8-1-re elintézte Németországot.
A következő nyári, illetve téli olimpiát is Japánban rendezték volna. A dolog érdekessége, hogy első ízben adhatott volna otthont keleti ország az olimpiai játékoknak, és mindjárt kettőnek. A rendezés joga azonban elúszott, amikor Japán 1937-ben megtámadta Kínát. A nyári játékokért jelentkezett Helsinki, a télit pedig a német Garmisch-Partenkirchen városában rendezték volna, de az 1940-es eseményekre már nem került sor, mivel Hitler hadserege 1939-ben megtámadta Lengyelországot, kirobbantva a második világháborút.
Az 1944-es nyári olimpiai játékokat Londonban, míg a téli olimpiát Olaszországban, Cortina d’Ampezzóban rendezték volna, ám a világháború ekkor még javában tombolt Európában és a Csendes-óceánon is. Az 1948-as nyári viadalt London már megrendezhette, ám a kizárt Japán és Németország sportolói nélkül.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1894-es megalapítása óta egy semleges és politikamentes szervezetnek hirdette magát, amelynek krédója az volt, hogy a sport segítségével előmozdítsa a toleranciát és a nemzetközi békét a világon. David Goldblatt, a Pitzer College történészprofesszora szerint azonban ez az elv a történelem során számtalanszor csorbát szenvedett. Goldblatt a „The Games: A Global History of the Olympics” című könyvében számos példát hozott arra, amikor a bizottság tagjai szemet hunytak az emberi jogok sárba tiprása fölött pusztán azért, hogy biztosítsák az olimpiai játékok megrendezését.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné tegnap