Nem létezett „angolszász kor” egy tekintélyes brit történész szerint
2020. június 8. 17:47 Múlt-kor
A történettudomány elfogadott tényként kezeli, hogy a rómaiak Kr. u. 410 körül történt kivonulása után az Európából érkező, germán nyelvet beszélő angolok, szászok és jütök valóságos invázióval hódították meg a mai Anglia területét az 5. század folyamán, meghonosítva nyelvüket és kultúrájukat, amely egészen Hódító Vilmos és francia ajkú normannjai hódításáig meghatározó volt. Az elméletet az angol nyelv germán gyökerei és történeti források is alátámasztani látszanak. A Cambridge-i Egyetem professzora, Susan Oosthuizen szerint azonban a források esetében félreértelmezésről, a nyelvváltás esetében pedig fokozatos átállásról van szó.
Korábban
A sötét kor rejtélye
Oosthuizen szerint a római uralom utáni időszakban Britanniában továbbra is meghatározó maradt a római életmód legtöbb aspektusa, ezt pedig apránként alakította a más európai civilizációkkal – köztük a szászokkal is – folytatott kereskedelem, valamint a kisebb léptékű migráció.
A professzor a héten egy online előadás keretében fejtette ki álláspontját, amelyet tavaly kiadott, The Emergence of the English (Az angolok felemelkedése) című könyvében is leírt.
A középkori régészet professor emeritusaként, a legjobb elérhető kutatások alapján Oosthuizen azt a következtetést vonta le, hogy a folytonosság nyomai tisztán láthatók a római csapatok 410-es kivonulását követően is.
A földművelés ugyanolyan eljárásokkal zajlott, ahogyan a rómaiak idejében, és a latin, illetve a kelta briton nyelv, valamint ezek keveréke szintén tovább élt, továbbá a jogrendszer és a vallási intézmények is megőrizték római jellegüket. A brit emberekre és kultúrára gyakorolt római hatás a professzor szerint mélyebb és tartósabb volt, mint eddig gondolták.
A fenti okokból Oosthuizen helytelennek és félrevezetőnek tartja az „angolszász kor” kifejezés használatát a rómaiak távozása és a normannok érkezése közti évszázadokra. Helyette ezen időszak három részre való osztását javasolja: „későókori” (Kr. u. 400-650), „kora középkori” (Kr. u. 650-850), illetve „hódítás előtti” (Kr. u. 850-1100) korszakokra.
„Az angolság kialakulása a római-brit elődökből történő fejlődés volt. Nem gyarmatosítási folyamat volt” – írta a történész.
Mi a helyzet azonban az Európából áthajózó germánok hódítását alátámasztó tényezőkkel, amelyeken az általánosan elfogadott elmélet alapszik? Oosthuizen szerint a kutatások túlnyomó többségében vagy a módszertannal, vagy a rendelkezésre álló anyagból levont következtetésekkel súlyos gondok vannak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill 19:05
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők 18:05
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot 16:05
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője 15:05
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20