Mikor a Himnusz először felcsendült
2004. július 2. 15:00
Százhatvan évvel ezelőtt, 1844. július 2-án volt a megzenésített Himnusz első bemutatója a Nemzeti Színházban.
A magyar történelem egyik emelkedő szakaszának kezdetén, a reformkor küszöbén írta meg Kölcsey Ferenc a Himnuszt 1823. január 22-én. (Ennek emlékére 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.) Megírása után öt évvel, 1828-ban került a mű a nyilvánosság elé, ekkor jelent meg az Auróra című folyóiratban. A magyarság történetének `zivataros századait`, az országépítés és az országos pusztulás képeit rendkívüli erővel megfogalmazó költemény az 1830-as években lett népszerű, és - mint Vörösmarty Szózata - a nemzeti identitás egyik szimbólumává vált.
Az 1840-es évek elején erősödött meg az a nemzeti igény, hogy dallam szülessék e művekre. Ebben az időben Bartay András zeneszerző volt a pesti Nemzeti Színház igazgatója, aki előbb a Szózat megzenésítésére írt ki pályázatot 1843. január 26-án. Erre a pályázatra 22 jeligés pályamű érkezett, amelyek közül a bírálóbizottság - ebben Erkel Ferenc is részt vett - Egressy Béni munkáját találta a legjobbnak.
Egy évvel később, 1844. február 29-én Bartay újabb pályázatot írt ki, ezúttal a Himnusz megzenésítésére. A pályázatra 13 jeligés pályamunka érkezett. A bizottság, melynek tagjai között foglalt helyet Szigligeti Ede és Vörösmarty Mihály is, 1844. június 15-én hozott egyhangú döntésével Erkel zenéjét jutalmazta a pályadíjjal.
A díjnyertes mű bemutatására 1844. július 2-án került sor a Nemzeti Színházban a színház ének- és zenekarának előadásában, Erkel Ferenc vezényletével. A bemutató után nem sokkal már nyomtatásban is megjelent a mű, Deák Ferencnek szóló ajánlással. Még ugyanezen a nyáron, 1844. augusztus 10-én a szélesebb nyilvánosság előtt is felcsendült a Himnusz, az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi István nevét viselő gőzös vízre bocsátásakor. "Ezzel" - ahogy Pomogáts Béla egyik írásában megfogalmazta - "Kölcsey és Erkel műve a nemzeti imádság rangjára emelkedett." A szokásjog után 1989. október 23. óta közjogilag is a Magyar Köztársaság Himnusza.
(Sarudi Ágnes, MTI ajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap