Kasmírban a mártírokra emlékeztek
2004. július 15. 14:39
Az Indiába, Pakisztánba és Kínába szétszórt kasmíriak az 1931-es mészárlás óta minden évben megemlékeznek a muzulmán mártírok napjáról.
Emlékmű Szrinagárban |
A világpolitikai hírekben állandó villongások, zavargások, merényletek helyszíneként feltűnő Dzsammu és Kasmír állam központjában, Szrinagarban, 1931 július 13-án 22 kashmiri muzulmán tüntetőt lőttek agyon Hari Singh maharadzsa emberei.
A tüntetők a hindu király autokratikus uralmának eltörlését és egy hazaárulás vádjával elítélt muzulmán fiatalember szabadon bocsátását követelve vonultak fel Srinagarban a Központi Börtön elé.
Az India és Pakisztán között megosztott és vitatott hovatartozású nagyobbrészt muzulmánok lakta Kasmír a Himalája északnyugati részén fekvő Dzsammu és Kasmír régióból, valamint Ladakh, Baltisztán és Gilgit területekből áll.
Az indiai szubkontinensről 1947-ben kivonuló britek - a Mountbatten-terv keretében - az egykori gyarmatot két részre, a többségében hindu lakosú Indiára és a muzulmán többségű Pakisztánra osztották. A megosztás után pár hónappal, kitört az 1948-ig tartó háború India és Pakisztán között Kasmír birtoklásáért.
India és Pakisztán még 1949-ben az ENSZ kezdeményezésére megegyezett, hogy referendumot tartanak Kasmír hovatartozásának ügyében, ám a terület demilitarizálásában, amely a népszavazás előfeltétele lenne, azóta sem tudtak megállapodni.
Dzsammu és Kasmír, a ladakhi területtel egyetemben, Indiához tartoztak továbbra is, míg Kasmír északi része és a délnyugati Azad Kasmír (Szabad Kasmír) területek Pakisztán irányítása alá kerültek.
1959-ben újabb illetékes jelent meg a színen: Kína egy számára stratégiai fontosságú út építésekor megszállta Kasmír északkeleti részét, a Kínával határos indiai igazgatású Ladakhot, valamint egy pakisztáni fennhatóság alatti területsávot. Az 1962-es kínai-indiai háború Újdelhi vereségével végződött.
Hivatalos emlékezetpolitika |
Az India igazgatása alatti Kasmírban a nyolcvanas évek végétől szervezett formát öltött a muzulmán szeparatisták ellenállása: a terület az indiai reguláris haderő és az ellene dzsihádot hirdető Pakisztán diplomáciai támogatását élvező iszlám szeparatisták küzdőterévé vált. Több tucatnyi kasmíri muzulmán szakadár csoport 1989-ben nyíltan fellázadt az indiai hatóságok ellen.
1996-ban indiai és pakisztáni reguláris csapatok ismételten harcokba bocsátkoztak egymással Kasmírban. Majd 1998 áprilisában Pakisztán nukleáris rakétakísérleteit először India nem hagyta válasz nélkül, mire megtorlásul újabb pakisztáni föld alatti atomrobbantás volt a válasz.
A muzulmán szepratisták különböző csoportjai kasmír hovatartozását illetően is eléggé eltérő igényekkel rendelkeznek: egyesek több autonómiát, szabad önrendelkezést, vagy teljes függetlenséget, Dzsammu és Kasmír állam Indiától való elszakadását, míg mások a terület Pakisztánnal való egyesülését követelik.
A kasmíri muzulmán szakadárok egyben megegyeznek: törvénytelennek tartják az indiai megszállást. A mártírok napja számukra a szabad önrendelkezés jogáért vívott harc szimbóluma.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap