100 éves az Erzsébet híd

Sávoly Pál munkája

az új híd

A forgalomba-helyezés 1903. október 10-én a király képviselője, József főherceg jelenlétében történt, a villamosforgalom azonban csak 1914. augusztus 14-én indult. Az útburkolat kezdetben fakocka volt, amelyet később kiskockakőre cserélték. Budapest lakossága lelkesen vette birtokába az építményt, de mivel adójával közvetlenül is hozzájárult az építési költségekhez, sérelmezte, hogy az átkelésért hídpénzt kellett fizetni, amelyet a hídfőknél lévő épületekben szedtek. Ennek összege 2 krajcár volt, s ez a kortársak szerint visszatartotta a forgalom egy részét. A hídpénzt az 1918-as őszirózsás forradalom idején törölték el.

Az Erzsébet-hidat a németek 1945. január 18-án felrobbantották a Lánchíddal és a Margit-híd még ép budai részével együtt. Az újjáépítéskor a vámépületeket lebontották, s a híd már kábelhídként épült újjá, a régi kontúrokat megőrizve, s feleannyi acélanyaggal. (A kábeleket Svájcból importálták.) Az újjáépített Erzsébet-hidat 1964. november 21-én avatták fel, utolsóként a lerombolt hidak sorában, nyolc évvel az őt megelőző Árpád-híd átadása után. Sávoly Pál tervei alapján a korábbinál szélesebbre, 18 méter pálya-, s 2x3,5 méter járda-keresztmetszettel építették a régi pillérek felhasználásával. A járdák a kábeleken kívülre, konzolokra kerültek. A villamospályát középre helyezték, ám a járatokat 1973-ban, a 2-es metró átadásakor megszüntették. A híd azóta 2x3 nyomsávos. A pesti hídfeljáró vasbeton-felüljáróként valósult meg, amely enyhe ívvel kerüli meg a Belvárosi templomot, Budán pedig háromágú, külön szintű lehajtórendszer épült.

Az Erzsébet-híd a főváros kelet-nyugati tengelyének (Kerepesi út - Rákóczi út - Hegyalja út) fő eleme. Megjelenése is korszerű, az egyszerűség és funkcionalitás uralkodik rajta, a főváros egyik jelképe. A dunai átkelőforgalom mintegy ötöde halad át rajta, napjainkban kb. 85 ezer személygépkocsi-egység, és több mint 600 ezer személy. A régi Erzsébet-híd megőrzött elemeit a Közlekedési Múzeum előtt állították ki.

MTI

1. Czekelius Aurél munkája
2. Sávoly Pál munkája