Nem a közismert ruhájában koronázták meg Erzsébet királynét
2023. március 12. 09:05 Pálinkás Patrícia
157 évvel ezelőtt, 1866 márciusában készültek el Erzsébet királyné úgynevezett koronázási fotói, tehát már 15 hónappal előbb, mint ahogy a koronázás valóban végbement. Így felmerül a kérdés, hogy milyen ruhában koronázták magyar királynévá 1867. június 8-án? Abban, amit már előzőleg is hordott, esetleg nem is egyszer? Megengedhette magának egy királyné, hogy „egyszerű” fehér selyemruhát viseljen ugyanakkor, amikor palotahölgyei gazdag ezüst-aranyhímzésű ruhakölteményekben pompáznak?
Korábban
Dicshimnuszokat írtak magyartudásáról és bájáról
Mind a mai napig ezek az Emil Rabending-fényképek a legnépszerűbbek, ha azt nézzük, hogy hány híres Erzsébet-festmény és képi ábrázolás alapjául szolgáltak, és mind a mai napig koronázási fotókként emlegetjük őket. Pedig a terjesztő műkereskedő csak magyar udvari gálaruhát emlegetett hirdetésében 1866 áprilisában.
Rabending műtermében nem csak ezek a magyar díszruhás beállítások készültek el ekkor, hanem fekete bársony ruhások is, és valószínűleg azok is, ahol kedvenc ír farkaskutyájával látható Erzsébet.
Nem valószínű tehát, hogy koronázási képről akart gondoskodni, hiszen nem viselte a Csillagkereszt-rend jelvényét sem – amely rendnek a legmagasabb védnökasszonya volt –, amit pedig a szigorú udvari protokoll előírt hivatalos eseményekre, ünnepélyekre.
A budai várpalotában 1908-ban megnyitott Erzsébet Királyné Emlékmúzeumban őriztek egy Rabending-fényképet: Erzsébet királyné magyar díszruhában; és egy arról készült diapozitív képet: Erzsébet királyné díszmagyarban.
A katalógus itt nagyon érdekes dolgot ír: „Igy öltözve fogadta a királyné Bécsben 1866 évi január hó 8-án a magyar országgyűlés mindkét házának …küldöttségét, a mely Ő Felségeiket meghívta Budára.”
Brigitte Hamann Erzsébet-életrajzában a jelenetet így írja le: „Sisi meg olyan volt, akár a mesék királynője. Magyar nemzeti viseletbe öltözött, természetesen felséges rangjához igazítva: fehér selyemruha, fekete derék, drágaköves, gyöngyös paszománnyal, fehér csipkekötény, magyaros főkötő, gyémántkorona. Ott állt a trón baldachinja alatt… – szakasztott mint Magyarország királynéja.”
Erzsébet szabadon, emlékezetből, tiszta, magyaros kiejtéssel válaszolt a meghívásra, bár ez volt az első hivatalos megszólalása magyarul. Ezzel örökre meghódította a küldöttségben résztvevők szívét.
De nem csak az övékét. Az 1866 január végétől március elejéig férjével Budán tartózkodó Erzsébet megtapasztalhatta az egész ország szeretetét. A lapok dicshimnuszokat írtak magyar tudásáról, közvetlenségéről, bájának varázsáról.
Még Bécsben is elismerték, hogy „a császárné szépsége és kedvessége… hihetetlen benyomást tett”, és viselkedésében „egy második Mária Terézia szerepének eljátszására törő ambíciót lehet felfedezni.”
Erzsébet ezért mehetett el Bécsbe való visszaérkezése után Rabending műtermébe, hogy végre készíttessen magáról egy magyar díszruhás fénykép sorozatot. Bár a bécsi Bildarchivban rengeteg olyan képet találhatunk – már 1854-től, tehát a házasságkötésétől kezdődően –, ahol magyar ruhában látható, de ezek csak litográfiák, kollázs-technikával készült képek.
Ez a szeretet – amit Magyarországon adott és kapott – volt a hajtóereje az 1866-os év során a kiegyezésért folytatott munkájának. 1867 februárjában Ferenc József kinevezte a felelős magyar minisztériumot, az országgyűlés megszavazta a kiegyezést, amit alkotója, Deák Ferenc mindig kiegyenlítésnek nevezett, utalva annak kölcsönös jellegére. Lehetett készülni a koronázásra, ami Erzsébet számára is nagyon fontos volt, hisz ünnepélyes keretek közt ekkor szentesítik a dinasztia és a nemzet jogait.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric tegnap
- 2024.05.22.