Válogatás nélkül gyilkolta le a császári haderő a sorozás ellen tiltakozó székelyeket Madéfalván
2024. január 7. 09:05 Múlt-kor
Ágyútűz, lőporfüst, védtelen falusiakat kaszaboló katonák: 1764. január 7-én a Csíki-medencében fekvő Madéfalván elszabadult a pokol. A falut ostromló császári katonák közel 200, zömmel fegyvertelen székelyt, köztük nőket és gyermekeket mészároltak le. A madéfalvi veszedelemnek nevezett tragikus esemény után rengeteg székely Moldvába „csángált” azaz elkóborolt.
Korábban
Mária Terézia 1761-ben rendelte el az erdélyi határőrség felállítását. A Kárpátok keleti hegyláncai mentén felállított határőrvidéknek már volt történelmi múltja Székelyföldön.
A határőrezredeket azonban a Rákóczi-szabadságharc leverése után megszüntette a bécsi udvar, mert megbízhatatlannak ítélte az ide besorozott székelyeket. Több évtized elmúltával azonban ismét aktuálissá vált a határőrvidék felélesztése.
A határőrezredek szervezése eleinte jól haladt, a jobbágysorban élő románoknak ez előrelépést jelentett, hiszen számos előnnyel, így a jobbágyi terhek eltörlésével járt. A probléma akkor jelentkezett, amikor a székelyek besorozására került a sor.
Mivel ők már eleve számos privilégiummal rendelkeztek, nem sokan akartak katonának állni. A határőrszolgálat fejében beígért adómentesség azonban a székelyeknek is csábító lehetőségnek tűnt, ám hamarosan kiderült, hogy adózni a határőröknek is kell, sőt, az ezredek német vezénylet alatt akár idegenben is bevethetőek voltak.
Ez a székelyek számára nem volt elfogadható, ezért petíciókat állítottak össze a sorozással megbízott császári tiszteknek. Ha más módjuk nem volt, a katonaképes férfiak a közeli erdőkbe menekültek a településeiken megjelenő sorozóbizottság elől, hogy elkerüljék az összeírást.
A helyzet 1763 végére tarthatatlanná vált. Miután Madéfalván nagyjából 2500 székely gyűlt össze, hogy írásban tiltakozzon a jogtalannak vélt sorozások ellen, Erdély katonai főparancsnoka, Siskovics József báró a kemény fellépés mellett döntött. Siskovics parancsot adott Carato alezredesnek, hogy erőszakkal verje szét a tiltakozókat.
1764. január 7-én hajnalban, Carato katonáival körülvette a falut, amelyre ágyútüzet zúdított, majd rohamra küldte katonáit, akik válogatás nélkül mészárolni kezdték a fegyvertelen székelyeket, ezzel párhuzamosan kifosztottak és felgyújtottak rengeteg lakóházat is.
Carato emberei több órán keresztül gyilkolták az embereket, a férfiak mellett levágva az asszonyokat és a gyermekeket is. A siculicidium, azaz székelygyilkosság mérlege közel kétszáz halott volt, egyes források négyszáz áldozatot említenek.
A vérfürdő megdöbbentette a székelyeket és megtörte az ellenállásukat, így az ezredek felállítása hamar, már 1764-ben befejeződött. A megtört székelyek közül azonban sokan az emigrációt választották és a Kárpátok túloldalán, az akkor még az Oszmán Birodalom uralma alatt álló Moldvában telepedtek le, gyakran családostul. Ezekre a kivándorlókra mondták az otthon maradt székelyek, hogy „elcsángáltak” a szülőföldjükről.
Emlékmű Madéfalván
A Moldvába menekült háromszéki és csíki lakosság így az ottani, korábban letelepedett csángókat gyarapította. A sorozás miatt kivándoroltak egy része Hadik András irányítása alatt az 1775-ben a Habsburg Birodalom fennhatósága alá kerülő Bukovinába költözött, ahol egészen 1942-ig éltek leszármazottaik.
Ebben az évben a magyar kormány a Jugoszláviától visszafoglalt Délvidékre, Szabadka és Topolya környékére telepítette őket, ahonnan Tito partizánjai elől végül a Dunántúlra menekültek 1945-ben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját 20:20
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége 18:05
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap